Magyar jogi szemle, 1921 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 1. szám - A terror pszichológiája [3. r.]

33| lesz az kedvezőtlenebb az egyéni élet fontajtá^árn. Ugyanez ál] a kollektív életre ís. A környezet kedvezőtlenebbé válása és megi omlása a toüektiv élet látószögéből két főokra vezetiiető viasza, egyik a külső társadalmi, helyesebben nemzetközi, a másik pedig belső okokban gyökerezik. A nemzetközi ok lehet a hatalma­sabb- állam vagy államok érdeke, mely a gyöngébb vagy gyöngébbnek vélt államra veti szemét kapzsiságból: hódítási vágyból; gazdasági előnyök szerzése okából; sértett állami önérzetből; bosszúból stb. Ezekre a különböző motívumokra a történet és a most lezáródott világháború, melynek hul­lámzó mozgásai hosszú időkön át sok társadalmi erapciót fognak még kiváltani, bőséges adatokat szolgáltatnak. Ilyen­kor a lét és nem lét kérdése kerül szőnyegre. Minél nagyobb erők csapnak össze, annál nagyobb erőfeszítést teszi a támadó s meg-támadott is, ami az energiák összeütközésének termé­szetei folyamánya. A szerencsétlen boszniai okknpáeió folya­mán a háború szülte erőkifejtést alig éreztük meg: a tár­sadalom szerkezete ép és szilárd maradt; hasonlóképen a régi erkölcsi rend sem ingott meg. A mostani világháború ellen­ben az egész kurturvilágot talpra állította, sőt a. gigászi teuton erővel izemben fel kellett az antantnak vonultatni a. gyarmatokon toboizott szines csapatait is. Lehet-e csodál­kozni azon, hogy az erőkifejtés a lehetőség végső határáig fokozódott az antant részén; nálunk pedig a lehetőség mér­tékén is tul erőltették azt, aminek természetes következménye lett a központi hatalmak gazdasági, pénzügyi s erkölcsi össze­omlása. Rövidlátó emberek hol itt. hol ott keresik a mostani szörnyűséges helyzet okát, s magyarázatát. Holott ennek csak egy természetes magyarázata van, s pedig az, hogy a társadalom biológiai teljesítőképességének határait megha­ladó erőkifejtésre kényszeritették a központi hatalmak né­pességét, aminek súlya alatt összeroskadt s most gazdasági­lag, pénzügyileg, erkölcsileg' és a kultúra látószögéből romok­ban hever. Ép ugy be kellett ennek az összeomlásnak követ­keznie, amint bekövetkezik az az egyéni életben is, ha az ember fizikai s szellemi teljesítőképességét meghaladó mun­ka ra vállalkozik s eközben túlerőlteti magát. Miután a háborús fes-zültseg a német-francia háború óta vneg-van, ennek a most végső vonaglásaiban levő világka­tasztrófának az adott viszonyok közt szükségképen be kellett következni. „Adott viszonyokon" a Verworn-félc kondició­nizmus alapján ama komplexumok összegét értem, melyből a háború mint rezultans kibontakozott. Ebben a. komplexum­ban vezető szerepe van a német-francia gyűlölködésnek; az angol gazdasági hegemónia veszélyeztetésének; a pánszlá­vizmusnak s olasz i iTedentizmusnak, amihez járultak más 3 Jfáavnr Jogi Sz-PiiitP.

Next

/
Thumbnails
Contents