Magyar jogi szemle, 1921 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 1. szám - A terror pszichológiája [3. r.]

6 annál enyhébb a fenyegetés tartamát képező baj. Ellenkezőleg minél nagyobb az ellentét, a fenyegetésnek is annál szigorúbbnak kell lenni, mert a közérdeknek annál erősebben fog ellenszegülni az ösztöni életből kibugyogó egyéni érdek. Legsúlyosabb lesz tehát a célszerűen s értelemszerűen berendezett államban a fenyegetés ha az egyéni és közérdek szöges ellentétbe kerül egymással. De a törvényben gyökerező állami fenyegetés minőségére és mennyiségére nemcsak az gyakorol befolyást, hogy milyen mértani viszony van a köz- és magánérdek közt, hanem az is, hogy az egyéni érdek, mely szembehelyezkedik a kollektivitással, az ösztöni élet mily mélységeiből bontakozik ki, mert minél mélyebbről száll az föl, annál régibb eredetű, s igy annál erősebb, tehát annál erősebben kell az államnak is fellépni s a fenyegetés révén oly ösztönöket kell sakkba tartani és ellenmotivumként felhasználni, melyek az önző s az állani által igénybevett egyéni érdeknél is fontosabbak; léhát ezen a címen a legveszélyesebb bűncselekményeknél jogosult a halálbüntetés, mert az ösztönök legerősebbike az élctf ön tartó ösztön, mely előtt minden más törekvés és vágy behódoJ és kapitulál. Vannak oly időszakok a társadalmi életben, midőn a társadalom szerkezete összeomlik, — mint most a háború után történt; vagy legalább is az erkölcs épületének falai megrepedeznek, ilyenkor a halálbüntetés veszélye sem elegendő, ha az az eljárás békés időkre szabott medrében helyeződik el. Nagyobb és rohamosabb hatás kedvéért az államok a statáriális eljárási, alkalmazzák ilyen időkben, mert az sokkal gyorsabb, ijesztőbb s visszatartóbb erővel bir, mint a hosszú hónapokig folyó rendes eljárás. A statáriális eljárásnál az állam már a félelemkeltésnek azt a fokát használja, ami maximum az állam részéről. Azonban az egyéni és közérdek összeütközésének veszélyénél e kél. érdek geometriai viszonyán si a magánérdek ösztönszerű genetikai jellegén kivül különösen súlyt kell helyezni arra is, hogy a társadalom s állam biológiai látószögéből nézve mily fontom az az érdek, amit védeni kell. Törvényeinknek ez az Achiles sarka. Ha azt az állításomat, hogy ebben a kérdésben a törvényeket a legnagyobb anarchia s fejetlenség .jellemzi, a tények s baklövések egész légiójával akarnám bizonyítani, a {örvények minden nemével s fajánál garmadaszámra 1 elietne az adatokat felhozni. A helyes, erkölcsös és célszerű értékelés hiányzik igen sok téren. Hogy csak a büntetőjog területéről vegyek példái, felemlítem, hogy a törvénv halálbüntetést két esetre állapit meg: egyik a király megölése vagy annak megkísértése (Bík. 126. §. 1. p.), a másik a gyilkosság (Btk. 278. §.). A felségsér-