Magyar jogi szemle, 1921 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 1. szám - A terror pszichológiája [3. r.]

29 * suk. sem alkalmazható reá, ami izgató beszédeikben, plaká taikon, lapjaikban agy burjánzott, mint a paraj, hogy: ,,szo cialis termelésből fakad a jólét". Jól lehet minden tettük csalán s minden szavuk a- tömegek 1 nogté vesztésére szánt képmutatás és hazugság volt, azt még sem merték állítani, hogy a műveltség — ami után legjobban áhítoztak lelkük mélyén — szociális termelés utján előállítható. ö. A tenor lehet távoli vagy közeli. bgy a távolság, mint a közelség vonatkozhatik a térre vagy időre. Mindkét esetben kisebb a. távoli terror félelemkeltő ereje, mintha a következő pillanatban, vagy közvetlen fenyeget a vészéi}'. Xem a túlvilági büntetésre gondol a tolvaj, hanem a fegyházra, különösen ha már azt megpróbálta; az adóvallomásnál hamis vallomást tevő polgár sem attól fél, hogy kitudódik s polgártársai megvetik, hanem a közeli birságtól; az Amerikában partra szállt katonaszökevény már nem is gondol a szökés következményeire: mig aki falujának határában lappang, még árnyékában is az. őtet kereső csendőrt látja. Mikor Cserny terroristái a közelünkbe költöztek, sokkal kényelmetlenebbül éreztük magunkat mint mikor a Batthyán^palotában végeztéik hóhérnmnkájnkat, s mikor a háború folyamán az orosz bolzsevisták vérengzéseiről hallottunk, csak távoli, homályos aggodalmat éreztünk arra a. gondolatra, hogy ez az epidémia hozzánk is átcsaphat; s a június 24-iki ellenforradalom után a burzsoá sokkal alaposabban s jobban tartott a vérszomjas durva kegyetlenkedésektől, mint mikor dagadó proletárönérzettel hirelették május folyamán, hogy szilárd a szovjet rendszer. Ez ugyan erkölcsi undort váltott ki, de — az volt hihető, hogy a kegyetlenkedést oly nagy mértékben nem tartják szükségesnek. (i. A terror lehet állandó vagy ideiglenes!. Ideiglenes akkor, ha a momentán megfélemlítés végleg biztosítja a kitűzött eél sikerét. Állandó ellenben, ha a cél sikere csak hosszas félelemben s rettegésben tartással biztosítható. Hogy mikor forog fenn az egyik s mikor a másik, az főké]) a kitűzött cél természetétől és jellegétől függ. Szabályként állitható fel, hogy minél inkább összeegyeztethető a eél az emberi természettel : életföltételeivel; a az erkölccsel, annál kisebb s rövidebb ideig tartó megfélemlítés elég annak l'ontartására. Így tapasztaljuk, hogy az állami kényszer, s félelemkeltés, meily ;i társasélettel a mai kultnrfokon mindig együtt jár. annál enyhébb s szelídebb lehet és annál rövidebb ideig van arra szükség, minél hasznosabb, s erkölesösebb az állami eél, minél erősebb harmóniában van az a morális érzésekkel s főképen minél jobban felszívódik ennek felismerése a köztudatba. Hajdan a, ragályos betegség elleni védekezést karhatalommal is alig lehetett keresztülvinni, ma pedig mái' a helyes belátás