Magyar jogi szemle, 1921 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 1. szám - Jogi oktatásunk reformjáról

tek, nem lehet túlzásnak mondani,22) különösen lia a divinariun rtirum notitiát a'sacralis jogra vonatkozíatjuk, hanem az alapját képezi a római jogászok művészetének, annak kulcsát adja kezünkbe. A forgalmi életnek és a forgalom érdekeinek' alapos ismerete képesítette a római jogászokai annak a forgalmi jognak megalkotására, amelyet ott, ahol a mai forgalom viszbn azonosak, ma is többnyire mint a legjobbat követünk. Bizonyos., hogy az u. n. Weltfremdlfelt, amelyről ma Németországban a bírákat gyakran panaszolják, távol állott a római jogászoktól. Egyébiránt nem szükséges ilyen messze mennünk. A dolog egészen világos. Aki megakarja mondani, hogy pl. a fuvarozási ügyekben mi az igazságos, annak mindenekelőtt' ismernie kell a fuvarozási ügyek természetéi és érdekeit. Így tesz a törvényhozó is, aki a szabályozandó viszonyokból indul ki, és az azokhoz fűződő érdekeket esetleg szakértők segélyével, megismerve, alkotja meg a megfelelő jogot. Hogy a bírónak és általában a gyakorló jogásznak és ennélfogva természetesen annak is. aki őt az életben alkalmazandó elméletre tanítja, jogalkotó, a törvényhozóéval azonos szellemi tevékenységet is kel! kifejteni, más alkalommal'' Igyekeztem kifejteni. Itt csak azt említem meg, hogy erro a tevékenységre nem csak azokban az aránylag ritka esetekben kerül a sor, amidőn a törvényben öntudatlanul vagy tudatosan hagyott hézagot keli kitölteni, hanem azokban az esetekben is, amidőn a törvényt értelmezni kell, tehát mivel a törvénynek nem a betűjét, hanem értelmét kel! alkalmazni tulajdonkénen mindig, habár az értelmezés a megszokott sablonos esetekben nem is lép előtérbe. Az értelmezésnek ugyanis egyik igen fontos szabálya az, hogy az értelmezés eredménye okos legyen. Ez a szabály nem csupán kisegítő. Az okos értelmet nemcsak kétség esetében, hanem mindig keresni kell, míg még nem találjuk, vagy mig. kétségtelenül be nem bizonyul, hogy a törvény érteima más. Mindenesétre azonban annak,. akt a, törvény .okos értelmét meg akarja állapitahi, tudnia, kélt azt, hogy mikor okos a törvény értelme, hogy pedig ezt megtudhassa, úgy kell eljárnia, mintha uj jogot kellene alkotnia. ' '-"-) Kit/, ézerinf, ŰZ ]. h. 8. l„ e déftnitio ..in einer aíi (Srőssénwahn iM, streifendeu FormuMerúng" jelzi a — helyes feladatot. Készemről "e definitióban rejlő mély gondolatot ós'nagy igazságot a Ind. Akadémia 1916. évi ünnepélyes közülésében a jogtudomány feladatáról és módszeréiről tartolt elnöki megnyitó beszédemben (Akad. értesítő 1916. évf. 10 f., németül az Archív í. Itechts u. Wirtschaitsphilosophie XI. k. 3. füzetében) kiemeltem. Megjegyzem itt. egyúttal, hogy e megnyitóbeszéd''képezi fenti fejtegetéseim "alapjárt, A szövegben ebből tulajdonképén csak- a. következtetéseket vonom le a jogtánitásra vonatkozólag.