Magyar jogi szemle, 1921 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 1. szám - Jogi oktatásunk reformjáról

22 Ezek szerint tehát a jogászt a jogalkotásra is elő ke* készíteni, azaz a különböző érdekeknek felismerésére és azoknak a közérdeknek megfelelő értékelésére. Nem lehet mondani, hogy ebben az irányban tanrendünkben semmi gondoskodás nem történt. A nemzetgazdaságtan, pénzügytan és a statisztika kötelező tantárgyak és a két előbbi vizsgatárgy a jogtudományi szakra készülők részére is. EzeUfct nem szabadna természetesen ezentúl sem mellőzni. Ellenkezőleg, főleg a statisztikára nagyobb súlyt kellene helyezni, mint eddig, nevezetesen azt nem a tanulmányok végére, hanem elejére kellene tenni, amint ezt részemről már egy Jankovich minis ter által tartott szaktanácskozáson ajánlottam. iNémileg hasonló ehhez az osztrák közigazgatási reformbizottságnak az a javaslata, hogy a tanulmányi idő első félévében egy háromórás kollégiumban a „társadalomtan (a társadalmi, és gazdasági élet tényei és íheoriái)" adassék elő. Azonban ami előttem lebeg, ezzel mégsem esik egészen össze. Egyrészről én a puszta theoriákat mellőzném és. csak a tényekre szorítkoznék, másrészről pedig, a mai társadálom lényeinek és viszonyainak leírását terjedelmesebben adnám elő, mint ahogy azt egy félévi 3 órás kollégiumban tenni lehet. A tárgyat sociografiának is lehetne nevezni, de a statisztika elnevezés helyesebbnek mutatkozik, mert ez egy kész tudományt jelöl meg, amelynek köre ismeretes. Egyébiránt ez az elnevezés nem zárja ki, hogy a tárgy terjedelme a tanulmányi rendben részletesebben meghatároztassék. A közgazdaságtan általános tanítása mellett szükségest volna, hogy a joghallgató az egyes gazdasági ágakkal és az J azokhoz füzödő érdekekkel is elméletileg megismerkedjék. Nem H szükséges, hogy ezt az ismeretkört nagyon tágra kiterjesszük. Meg Jkell elégednünk azzal, ha a jogász megértő szeminel tudja nézni az életet, ha érzéke van az életviszonyokhoz füzödő érdekek iránt. Ezzel-elhárítottuk azt a vádat is. mintha gazdasági félíudősokat akarnánk nevelni. Ezt az ellenvetést egyébiránt senki sem teheti meg, aki kívánatosnak tartja, hogy a jogász (örvényszéki orvostant vagy elmegyógyászatot hallgasson. Annyival kevésbbé, mert az egyes gazdasági szakok mindenesetre sokkal közelebb állanak a közgazdasági tanulmányokat végzett jogász felfogásához, mint a törvényszéki orvostan, ugy hogy ezekre nézve alapos és kimerítőbb ismeretek megszerzése sem ütköznék küílönösebb nehézségbe. Magától érthető, hogy nagyon kívánatos, hogy a jogi előadásokban utalás történjék a jogszabályok tényleges alapjaira és a védett érdekekre (ez a ratio juris), ezenfelül azonban gondosJ^.dni kellene arról is, hogy a tanulónak alkalma legyen egyes gazdasági szakokban a szükséges ismereteket megszerezni. A svájci egyetemeken, különösen a kereskedelmi szakból"