Magyar jogi szemle, 1921 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 1. szám - Jogi oktatásunk reformjáról

20 télévben előadandó volna, mig a magyar magánjog előadásai, a második félévben meg kellene kezdeni. Megemlítem továbbá, hogy a mai tanrendben a magyar magánjogra megállapított óraszámot tetemesen tel kellene emelni, hasonlag a magyar közigazgatási Jog óraszámát is, mely heti 4 órával még akkor is nagyon alacsonvan van megállapítva, ha annak etőadása Ivét félévre terjed. Általában a mai tanulmányi rend óraszámait szükséges volna revideálni. A sablonos 5 óra,, egy féléven át gyakran kevés, két féléven át pedig sok. A revisiónál különben lehetőleg az óraszám mérséklésére kellene nézetem^ szerint törekedni, hogy a hallgatóságot a nagy óraszámmal es a könyvből is elsajátítható anyagnak terjengős előadásával túlságosan meg ne terheljük, A gyakorlatban nem elég a jogszabályokat tudni. Ismerni kel! az életet, a jog által szabályozott viszonyok természetét és az azokhoz fűződő társadalmi érdekeket is. Hogy ezek az ismeretek az élet követelményeinek megfelelő, megnyugtató bíráskodáshoz szükségesek és hogy ezek az ismeretek a ml jogászbiráinkban nincsenek meg a kellő mértékben, ezt az az ujabban mindinkább erősbödő törekvés is mutatja, amely a bíráskodásba a laikus elemet, különösen mint szakértőbirákat be akarja vonni. Az érintett ismereteknek a gyakorlati pályákon való fontosságát, némei minta után indulva.21) elismeri nálunk az egységes birói és ügyvédi vizsgáról szóló 1913 : LII1. t.-c. is, amelynek 4. §-a szerint a 3 évi joggyakorlatból 6 hónap, 27. J-a szerint pedig a 2 évi utógyakorlatból egy év olyan nagyobb gyári vagy közlekedési vállalatnál vagy pénzintézetnél is tölthető, ahol a joggyakorlat szempontjából értékes ismereteket lehet szerezni. Ha ez a gyakorlat a bíróra és ügyvédre nézve hasznos, akkor nyilvánvalóan az ennek a gyakorlatnak intensitását előmozdító idevágó elméleti oktatásnak is üdvösnek kell lenni. Ali ez annyival is inkább, meri a szabályozott viszonyok természetének ismerete nem csupán külső adaléka a jogtudománynak, amely mjnt ilyen, a gyakorlatnak tartható tenn, hanem a jogtudománynak lényegéhez tartozik, magának a jogtudománynak alkatéi eme. \ jogtudomány nem csupán jogszabálytan, hanem jogesetek tudománya is. éppen ugy. lint ahogy az orvostudomány nem csupán a gyógyszerek dorhánya, hanem a betegségek tudománya is. Áz életviszonyok természetének és az azokhoz fűződő erdekeknek ismerete nélkül nem lehet a jogszabályokat sem alaposan ismerni, t. i. vim ac potesiatem1 scire. Ezt már a római jogászok tudták es átérezték. Ulpianus defimitiója szerint: iurisprudentia est diyinarum atque humanarum rerum notitia, iusti et iniusti scientfa. Ezt a definitiót, amelyet Justinian ínstitutioi is átvet-M j.. Wenger, Das jm\ Stndium an der d. Univ. 29. k.