Magyar jogi szemle, 1921 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 1. szám - Jogi oktatásunk reformjáról

19 eléggé, magam is vallom. Azonban e methodus elsajátításának közvetítése végett nem szükséges, hogy azt a kezdőknek idegen jogon és idegen világból vett példákon mutassuk be, holott a mai jogélet is elég sok érdekes és tanulságos esetet szolgáltat, amelyeknek helyes eldöntése tartalmilag is maradandó, az életben használható értéket képez a hallgató részére. Felhozzák végül a római jog rendszerének és különösen a pandektajog dogmatikájának tökéletességét is, amelynél íogva az legalkalmasabb arra, hogy a tudományos magánjogi képzésnek alapját képezze. Erre válaszunk röviden az, hogy a római jog irodaimában elraktározott tudományt a mai magánjog előadásában is fel lehet és kell használni, amint ezt különösen Unger System des österr. allgem. Privatrechts eimü munkájában tette, amelynek nem csupán az osztrák jog irodalmában van nagy jelentősége, hanem amely a magánjog irodalmában általában számot tesz. A pandektajog ily felhasználásával a mai magánjog előadása a nálunk ugyan nem kötelező és Németországban is általában fejhagyott pandektajogi előadásokat mindenesetre pótolhatja. A jogi oktatásnak a jogtörténeti tárgyakkal való megkezdése ellen szól mindenesetre az, hogy a mai tanulmányi rend általában nem nyújtott kielégítő eredményt, nem érte el a kitűzött célt. A tapasztalat ellene szól ennek az egymásutánnak. Egyes kivételektől eltekintve, nincsenek jogtörténetileg iskolázott jogászaink, akik ismernék a jogintézmények történeti fejlődését, vagy annak megismerésére csak törekednének is. A mai rendszer eredménye a valóságban az, hogy az egyetemről kikerült jogász sem a jog történetét sem a mai jogot nem ismeri eléggé. A jogtörténet háttérbe szorítja az élő jogot és a jog ismeretének hiánya meggátolja a jogtörténet kellő elsajátítását. A többféle jognak féltudása pedig csak zavarólag hat mindegyiknek felfogására. Ez a sorrend tehát felesleges idő és erőpazarlással jár, amelyet különösen ma lehetőleg kerülnünk kellene. Talán nem szükséges az ellen a vád ellen védekeznem, hogy a jogtörténet tanítása ellen küzdök. Csak a sorrend ellen van észrevételem. Egyebekben a jogtörténetnek az eddiginél behatóbb tanítását óhajtom. Nézetem szerint a jogtörténetet egjrészrpl az egyes jogintézmények előadásánál kell felhasználni, másrészről pedig a tanulmányi idő vége felé a haladottak részére összefüggésében is előadni. \ jog történetét a szigorlatok tárgyául is fel kellene venni, a magántanárt képesítésénél pedig súlyt kellene helyezni arra. hogy a leendő tanár a jog történetében is jártas legyen, és ha magánjogász, különösen a római jogot alaposan ismerje. Anélkül, hogy a tanulmányi rend részleteibe tüzetesebben belebocsátkoznám, megemlítem, hogy a magyar közjog, amelytől az alkotmánytörténet elválaszthatatlan, már az első2#