Magyar jogi szemle, 1921 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 1. szám - Jogi oktatásunk reformjáról

íb zik, de az talán mégis egy kissé sokat mond, aki azt állítja, hogy jogtörténet nélkül nincs jogtudomány. Hiszen a római jogászok, kiket a jogtörténészek is mesterekként tisztelnek, nem voltak jogtörténészek, mindenesetre pedig nyoma sincs "annak, hogy arra csak gondoltak volna is, hogy a jogtanítást azoknak a jogrendszereknek előadásával kezdjék meg, amelyből a római jog merített. A jogtörténet nem maga a jogtudomány, hanem annak egyik, habár értékes metódusa, amelynek segélyével a mai.jognak intézményeit, azoknak alapiak felderítve és fejlődési menetét követve, jobban megértjük. A jogtörténetnek olyan tanítása, amely bevezetésül a római jognak és a középkori jogok vázlatának megismertetésére ítkozik és azután a további fejlődés és kapcsolat kifejtése ;ü! egyszerűen bemutatja a tanulónak a mai jogot, néni ! meg a jogtörténet; metódusnak és a jogtörténeti iskola malmának sem. Azt lehetne ugyan mondani, hogy a jogéneti tárgyak előzetes előadása éppen azért szükséges, ,y a hallgató a mai jog tárgyalásánál előadandó jogtörténeri •atkozásokat megérthesse. Azonban a mai jogintézmények téneti előzményeinek megmagyarázását a jelenlegi tanu!nyi rend mellett sem lehet mellőzni, mert egyrészről a jogtörténeti előadásokban azokra a részielekre, amelyek a mai jogintézmények kifejlődésének megértetéséhez szükségesek, jobbára nem lehet kiterjeszkedni, másrészről pedig meri a tanuló arra, amit első éves korában tanult, mint harmad- vagy negyedéves, többnyire már legfeljebb csak homályosan emlékezik. De ahhoz, hogy a hallgató a történeti fejlődést megérthesse, általában véve nem is szükséges *hogy azt a jogot, amelyből az intézmény származik, egész rendszerében ismerje. Mindez arra az érvre is válaszul szolgálhat, hogy a római jog mai magánjogunknak alapjoga, a modern magánjogoknak „egyetemes alapeleme, ius gentiuma". Hz sem indokolhatja, hogy a római jog az ő idegenszerű alkatelemeivel együtt a mai jog előtt tanittassék. Ha pedig a római jogból csak azt adjuk elő, ami ma is érvényes, akkor nem adjuk többé a római jog' rendszert elő. Mellesleg megjegyzem, hogy mai tanulmányi rendünk nem következetes. Mai jogunknak egyik alapjoga az egyházjog is. Ezt a tárgyat azonban az 1874. vizsg. szab. kiküszöbölte a jogtörténeti tárgyak közül és az államtudományi államvizsgába utalta „mint az egyházak alkotmányi és közigazgatási jogát". Azt mondják továbbá, hogy a római jogot a római mesterek jogászi művészetének elsajáíitása végett is tanítani kell. Hogy a római jogászok methodusa — nevezetesen, hogy folytonosan eseteket tartanak szem előtt — mintaszerű, sőt. hogy azt a mai jog művelésében még mindig nem követhetjük