Magyar jogi szemle, 1921 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 1. szám - Jogi oktatásunk reformjáról

17 Ujjabban továbbá általában mindinkább szaporodnak annak a felfogásnak a hívei, hogy a JÖKÍ tanulmányokat az éící joggal kell megkezdeni; Habár a bécsi fakultás nem követi is ezt a nézetet, mégis lehetőnek tartja, hogy a jövő fejlődés ebbe az irányba fog haladni.17) Az osztrák közigazgatási reformbizottság-pedig mérlegelve a jogtörténeti bevezetés ellen és mellett szóló érveket, arra az eredményre jut. hogy a jövő azé a felfogásé, amely szerint jobb a jogi oktatást az érvényben lévő jognak és tényleges viszonyoknak előadásává! megkezdeni és ezidöszerim a reformot csak még' nem tartja kellően előkés/itettnek: nincsenek meg a tanárok, könyvek, intézmények.18 A német irodalomban is tekintélyes, talán túlnyomó azok száma, akik a jogi oktatást az élő jogokkal kívánják megkezdeni.10) Legújabban Heymann berlini egyetemi tanár, aki a jogtörténeti tárgyak további háttérbe szorítása ellen harcok oda nyilatkozik, hogy a római jogtörténet 4 órás előadásának hibája amint azt maguk a romanisták is elismerik — csak abban rejlik, hogy az első félévbe esik. továbbá, hogy a fődolog jnindig az marad, hogy a jogtörténeti előadás egy későbbi semesterre tolassék át és ekként a kezdőnek a történeti anyaggal való elnyomása elkerültessék. amit régi idő óta kellemetlenül éreznek és ami a bajnak tuliajdonképeni oka.20) Azok az okok. melyeket a jogi oktatásnak a jogtörténettel való megkezdése mellett felhoznak, részben a jogtörténet oktatásának szükségességérc általában vonatkoznak. Ide tartozik az a különben elég gyenge érv, hogy a hallgató a jogtörténeten megtanulja a jognak relativitását. Ezt a tudást sokkai olcsóbban, nevezetesen a külömböző államokban érvényes jogokból vett szemelvényekkel is közölni lehet. Mindenesetre pedig be nem látható- hogy miért kelljen ennek a tudásnak a megszerzésévél annyira sietni. Egy másik sokat hangoztatott érv. hogy a jogot annak története nélkül nem lehet tudományosan tanítani. Legkevésbbé sem akarjuk kétségbe vonni, hogy a, jogtörténet tanítása is a jog tudományos tanításához tartom Sperl az i. h. 15 I. 1*) Az i. h. 31. ]. m L. Gerland az i. h. 10.r>. j. és az ott idézettek, ahol egyébiránt olyan ivók i.s azok közt vaunak felsorolja, akik a jbg történetet a tanulmányok végére kívánják helyezni, akik a, tanulmányi idő közé eső gyakorlatot javasolnak, mini Zitelniann, Wallcr. Az előjoggal akarják megkezdetni a tanulmányokat még Kitz, die Ausbild. d, jungen Júristen, 38. és k. 1 , Börngen, die Ausbild, d. Juristen 16. és k. 1. Az osztrák közig, reformbizottság szerint a jogtörténei képviselői már a defenzívában vannak. 1. az i. h. 41. 1. -°) \J. Beymann, Rechtslebre n. Reehtsgesehichte, Festgabe fur Liebmann, 302.. 303. 1. & Magy.ir Jogi Szemle. ű