Magyar jogi szemle, 1921 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 1. szám - Jogi oktatásunk reformjáról

10 esetre néhány hónap alatt elkészülhet az alapvizsgára, sot a szigorlatra is. Kétségtelen, hogy ezeken az állapotokon a mai vizsgarendszer keretében is lehetne némileg javítani, olyan intézkedések által, amelyek a vizsgálatoknak szinvonalat emelni alkalmasak. A mai vizsgarendszer azonban ez esetben is alig mozdítaná elő a tanár vezetése alatt a tantárgyakkal való folytonos foglalkozást. Erre a vizsga csak akkor lehet alkalmas, ha az előadásokhoz kapcsolódik és annak megállapítására szolgál, hogy a tanuló az előadásokból mit tanult, aminek egyik feltétele, hogy az a tanár (esetleg segéde) vizsgáljon, akinél a jelölt a tárgyat hallgatta. A tanárral való folytonos együttdolgozás feltétlen biztositékát különben ez a vizsga sem képezi. Hgyebekközt az ilyen vizsgára jegyzetekből is el lehet készülni. A vizsgarendszeren túlmenő jelentősége van a bécsi jog és államtud. kar ama javaslatának, hogy a jogtörténeti és elméleti birói államvizsgán minden jelöltnek egy egyszerűbb gyakorlati esetet kelljen megbeszélés és megítélés végett feladni, a jogtörténeti államvizsgán pedig ezenfelül egy pandektahelyet is értelmezés végett, hogy a vizsgáló a jelölt képességét is megítélhesse.4) Hz a helyes javaslat feltételezi azt, hogy a jelöltnek az egyetemen alkalmat is kell adni arra, hogy a tőle megkívánt képességet*megszerezze, azaz hogy a jogi oktatás kö-. r telező gyakorlatokkal egészíttessék ki, amit a bécsi fakultás valóban javasol is.3) Ezzel a kiegészítéssel az inditvánv súlypontja tulajdonképpen a gyakorlatokra helyeződik át. A gyakorlatok Németországban a tanulmányi rendszer fontos kiegészítő részét képezik, különösen mióta az egyetemi tanulmányok bevégzése után leteendő u. n. első jogi vizsga előfeltételéül bizonyos számú gyakorlaton való sikeres részvétel kimutatását kívánják meg.0) A gyakorlatok nemcsak az anyaggal való bánni tudásba vezetik be a tanulót, hanem az elméleti ismeretek jelentőségének és fontosságának felismerését is előmozdítják. E mellett a tanulóknak alkalmat nyújtanak a tanárral való érintkezésre és főleg, ha a gyakorlatban, való sikeres részvétel kimutatása kötelező, az egyetemi tanulmányi idő szorgalmasabb kihasználására is ösztönzik, habár a nagyobb szorgalom Németországban főleg csak a gyakorlatokon való részvételben mutatkozik. Népesebb egyetemeken a kötelező gyakorlatok tartása kétségtelenül nehézségekbe ütkön Sperl az e. fben i. h. 33. M. 1. 5) Sperl az i. h. 23. k. 1. •) Érdekes, hogy már az 1770-ben a nagyszombati egyetemmel közölt taurcndRTer, meghagyja a hazai jog tanárának, hogy a második év délutáni óráiban •tanítványaiból bíróságokat szervezve, az ezek előtti peres eljárást gyakorlatilag megismertetni törekedjenek, 1. Pauler Tivadar a hwtapesti vn. kir. Ind. egyetem története T. 71., 73. |.