Magyar jogi szemle, 1921 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 1. szám - Jogi oktatásunk reformjáról

9 képzésében. Megengedjük, hogy a tanárnak, aki hallgatóival a római Jog forrásait akarja olvastatni, ezeknek latin nyelvtudását illetőleg gyakran igen kellemetlen meglepetésben lehet része. A történelmi ismeretek és. az általános műveltség, hiánya is nem ritkán feltűnő. Nemcsak nálunk, Sperl szerint3) a bécsi egyetemen egy hét alatt előfordult, hogy a politikai szigorlaton az egyik gelölt nem tudta, hogy Ausztria (akkori Oroszországgal határos, a másik Perzsiával mondotta határosnak, a harmadik nem tudta, hogy Fiume akkor melyik államhoz tartozott, a negyedik, pedig a francia forradalom ideiét a 16-ik századba tette. Még Németországban is kívánatosnak tartanák, ha a középiskola a jogi oktatást inkább előkészítené. Azonban nem szükséges, hogy itt e kérdéssel bővebben foglalkozzunk. A kérdés itt csak az, hogy az adott hallgatósággal a négyévi tanfolyam alatt nem lehet-e jobb eredményt elérni, mint ma. Erre a kérdésre pedig a felelet alig lehet kétes. A jogi oktatás elégtelen eredményének másik főok&t a tanulók hanyagságában, a nemtanulási szabadságban találták. Reformkísérleteink főleg ez ellen igyekeztek védekezni a tanfolyamközi vizsgák szaporításával. Azonban amint már említettük sikertelenül. A vizsgakényszer nem töltötte meg a •tantermeket. Sőt ellenkezőleg. Találóan mrJhdja Finkey, előbb kolozsvári, utóbb pozsonyi egyetemi tanár, 1917-ben tartott rektori székfoglalóiában (13. 1.), hogy joghallgatóink zöme lassanként — tehát a megszaporított vizsgák idejében és Budapesten kivül is — elszokott az egyetemi előadások látogatásától és az in absentia hallgatás valóságos rendszerré nőtte ki. magát. Különösen háttérbe szorítja a vizsgakényszer azoknak a tárgyaknak a hallgatását, amelyekből az illető év végén nem kell vizsgát tenni. De a vizsgakényszernek még a vizsgatárgyak hallgatására sincs valami lényegesebb befolyása. A mi vizsgáink ugyanis csak a vizsgára való tanulást kényszerithetik ki. Az 1911-iki tan- és vizsgarend szabályainak 21. §-a szerint az. alapvizsgákon a kérdezésnek arra kell irányulniahogy vájjon a jelölt az alapismereteket és a velük szorosan összefüggő részletek ismeretét és az egész tárgy feletti áttekintést elsajátitotta-e. Az ilyen vizsgára való készültséget az előadások látogatása nélkül is meglehet szerezni, még pedig rövidebb idő alatt és kényelmesebben. A ínagánsemináriuimok, amelyek felburjánzása a mai rendszernek egyik jellemző következménye, néhány'heti előkészület után helyezik kilátásba a vizsga sikeres letételét. Közepes képességű tanuló mindenei Die Neugestaltnng der rceht*- u. .staatew, Stud. in östeir., !'»<•eehlüssc. u. .Antrflgo der mrtats- u. staatew. Fakultat der l'niv. Wien, veröfffMitlicht von ihrem d. Defcau, 1914., 7. í.