Magyar jogi szemle, 1921 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 1. szám - Jogi oktatásunk reformjáról

8 Ebben az értelemben mi is, kik legtöbbet szenvedünk 4 trianoni béke kegyetlenségének terhe alatt, igazságunk tudatá­ban bizalommal fordulunk ezen tökéletlen szervezetű szövetség felé is és már a népszövetség első gyűlésén jelek mutatkoztak^ hogy megértő, kiegyenlítő irányban keresi e szervezet jövőjé­nek biztosítékait. Jogi oktatásunk reformjáról. Irta: ár- Plósz Sándor, egyetemi tanév. Jogi oktatásunk reformja hosszabb-rövidebb megszakí­tásokkal már mintegy félszázad óta napirenden van. Ezalatt az idő alatt több izben (1874-, 1883-, 1889- és 1911-ben) foltoz­gattunk tanulmányi, vagy inkább vizsgálati rendünkön, anélkül: hogy megnyugtató eredményhez jutottunk volna. Joghallga­tóink túlnyomó része elhanyagolja az egyetemi előadásokat. Az egyetemi tanulmányok helyébe a vizsgára készülés lépett magántanulás utján, esetleg magán előkészítő tanfolyamok, u. n. szemináriumok segélyével. Az eredmény pedig az, hogy a joghallgatók zöme hiányos, az életben alig használható felü­letes ismeretekkel lép a gyakorlati pályákra. E tényekkel szemben nem vigasztalhatjuk magunkat azzal^ hogy ugyan­ezek miatt a bajok miatt Németországban és Ausztriában is panaszkodnak.1) Nem is helyezkedhetünk arra az álláspontra, hogy az egyetem feladata a tudomány közlése és ha ennek a feladatának megfelel, egyebekkel nem kell törődnie. Ms. amidőn hazánk fellendülését a munkától várjuk, nem szabad tűrnünk, hogy ifjúságunk szine-java egyetemi tanulmányi ide-, jenek nagy részéi kötelességmulasztásban töltse el és abba belenevelődjék. Ha továbbá azt a jelszót valljuk, hogy „a magyar kultúra felsőbbségével akarjuk megvívni a jövő nagy harcát", akkor minden erővel arra kell törekednünk, hogy igazságügyi és általában közintézményeinket és azok kezelőit a kultúrának minél magasabb fokára emeljük2) és ezzel egyúttal útját álljuk a szellemi proletáriátus fejlődésének is. A jogi oktatás kérdésének mielőbbi helyes megoldására törekedni ma elsőrangú hazafias kötelesség. A jogi oktatás elégtelen eredményének okát különösen régebben a hallgatóságban keresték és vélték megtalálni és pedig mindenekelőtt a hallgatóság hiányos középiskolai elő­') Pl. Zitelmann, die Vorbildung der Juristen S. és k. 1. Ausztriára, nézve pl Hanausek, Bőm. Recht an ÖsU-rr. Univ. 18. 1. „Die dureh eine .ialírzehnlelange Tradition nebildete Űberzeugung, dass .juristische Vor­lesungeu und Übungen üicM besueht. sondern nur belefft zu worden branchen.": *) Wlassic-s o folyóirat I. évf. VII. sz. 392. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents