Magyar jogi szemle, 1921 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 1. szám - A nemzetek szövetségének első közgyűlése

Sokáig folytathatnám a részletes bírálati elemzést. A nemzetek szövetségének, ha komoly és tartós életképességre számit, első kötelessége lesz önmagát reformálni. Ez a gondolat utat tön a genfi közgyűlésen is. Csaknem communis opinio ez, csak az eüső gyűlésen nem akarjak felforgatni a torzsalkodást. Minden reformnak alapja azonban az, hogy az ingatag alapon szolgáló békeszerződések vétessenek revízió alá, a lehetetlenségeknek, az államokat megfojtó kötelezettségeknk, a megtévesztő hamis ténybeli alapokon felépített következtetéseknek nincs hely lik oly békeszerződésekben, melyre a nemzetek szövetségét tartósan akarják biztosítani. Ez a revizionálís gondolat mindig erősebben bontakozik ki. Életük visszhangja \ an ma ennek az entente komoly gondolkozású köreiben. Ne higyje senki azt sem, hogy az észak amerikai unió teljesen szakítani akarna a nemzetek szövetségének eszmekörével. Amerikának a párisi szövetségi alkotás nem kell. Az azonban lehetetlen, hogy az az Amerika, mely az államokat összefoglaló nemzetközi kapcsolat eszmekörét oly buzgón karolta fel, az az Amerika, hol a hírneves Elihn Root és az egykori köztársasági elnök Taft voltak ennek az .eszmekörnek irodalomban és társas egyesülésekben leglelkesebb hivei, ahol a hires „Bryan"-szerződések keletkeztek, magát az egész eszmekört utasítaná cl. j^sak másként kívánják a 'szervezetet felépíteni, mint az a párisi szerkezet, melyet egy lehetetlen erőszakos hatalmi békekötéshez való alkalmazkodás jellemez és amelyet már Bourgeois is a francia szenátus elé terjesztett előadói jelentésiben olyannak jelentett ki, melynek részleteivel egyet nemi ért, sőt ő azt is kifogásolta, hogy nem tiltja meg a háború eszközét, hanem azt mint ultima ratiot fentartja. Amerika bizonyára az állami szuverénitást akarja a nemzetközi jogi szervezettel oly kapcsolatba hozni, hogy az ne a győzök biztosított hatalmaskodása, de a nemzetek valódi szövetsége legyen. A nemzetek szövetsége a mai teljesen elhibázott szerkezetében csak ezzel mentheti meg a szövetség életképességét, ha egész működését, minden egyes döntését az igazságosságot kereső és a megértést tisztelő gondolatkör szolgálatába állítja. Annak a gondolatkörnek szolgálatába, melvet az emberiség szolidaritásának nagy érdekében a művelt államok összefoglaló kapcsolata követel. Ha a szövetség gyűlése és tanácsa annak a világtörténeti feladatnak magaslatán tudják munkájukat végezni, melynek az emberiség történeti fejlődésében uj korszakot kell jelenteni: akkor ezek a testületek lelkűkkel, szellemükkel az *élet valódi erejével legyőzhetik az elhibázott papírszer vezet tökéletlenségeit, az üres fonnát megtölthetik áldásos tartalommal, a lélek legyőzheti a corpust és uj bizonyítékot szolgáltathatnak azon igazság mellett, „les réglements sont rien, les hommes sont tous."