Magyar jogi szemle, 1921 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 1. szám - A nemzetek szövetségének első közgyűlése

6 hogy ez a teljesen pártatlan testület biztosítékot nyújt. A szövetség, végrehajtó szervére különösen a jelzett összetételben reábízni a legkényesebb nemzetközi viszályok eldöntését, egye- j nesen lehetetlen kodifikatorius eszme. A határozathozatalokhoz általános elvül felállított „egyhangúság" is sok veszedelmet rejt, mely látszólag a kisebb nemzetek védelmét szolgálja, de tényleg azok veszedelme lehet. A véto-joggal lehet a legtöbb visszaélést elkövetni. Ez a véto-jog különösen kihívó abban a rendelkezésben, mely a szövetségi szabályok megváltoztatásáról szól, mert a szabályok megváltoztatásához a tanács egy- » hangú határozata kívántatik, a közgyűlés helybenhagyó határozata lehet csak többségi határozat. A párisi szövetségi szervezet mélyen hallgat az önrendelkezésről, melyet Wilson programmjának központjába helyezett és melyet a „Crewehouse" propagandája világgá kürtölt. Hasonló mély hallgatásba burkolózik a tenger szabadságáról. Már beszédesebb a gyarmati kérdéseknél, melyeket mesterségesen körülírt szövege egyszerűen a győző nagyhatalmaknak biztosit. A „mandátum"-okat széjjelosztja a győző hatalmak között, de egészen tisztán áll a célzat, hogy a mandátum a reális életben fönhatósággá alakuljon. Homályos és félreértésre okot adható szövegben rendelkezik az egyes nemzetek között megengedhető különszerződésekről. A hollandi képviselő, Karnebeek külügyminiszter a genfi közgyűlésen követelte is a határozott színvallást. Kár, hogy legalább eddig a kis-entente szerződések ott szóvá nem tétettek. Egyfelől nem lehet azzal a szövetségnek megelégedni, hogy csonkítva mutassák be a különszerződéseket és elhallgassák a lényeget. A cseh és jugoszláv szerződést bejelentették, de a lényeget képező részletek homályban maradtak. Különben is lehetetlen fentartani a külön védelmi szerződéseket. A nemzetek szövetségének gondolatába ütközik ez, de még a mai szerkezet alapján is kifogásolható, hisz ha csakugyan háborút akar indítani egyik nemzet a másik ellen, akkor a szövetségi egyezmény szabályait kell betartani és ha ennek dacára háborút indít, ugy ez már az egész népszövetség ellen intézettnek tekintendő. Miért kell tehát Jugoszláviának és Csehországnak külön védelmi szövetséget kötni? Az általános leszerelésre vonatkozó rendelkezés körülírása különösen a győző hatalmakra nézve pusztán akadémikus. De nem akadémikus a legyőzött államokra nézve a leszerelés azért, - mert ezeket a népszövetségi egyezménnyel egy okiratim foglaU békeszerződés ugyan alaposan leszereli. A genfi közgyűlésen több nemzet kívánsága jutott kifejezésre a leszerelés érdekében. De ugy látszik, az eddigi tanácskozásokból, ezt elodázzák a győző hatalmak, őket biztosítják a ratifikált békeszerződések, mert a legyőzött államokat ezek erős leszerelésre kötelesiti.