Magyar jogi szemle, 1921 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 3. szám - A terror pszichológiája [5. r.]

152 Egymásután jöttek azután a terroriüsz&bus intézkedések, melyek alatt ebben az időszakban kétségtelenül a katonatisztek szenvedtek legtöbbet, Úgyannyira, hogy szinte ugy tűnik fel, hogy a Károlyi-féle uralom tcrvszerüleg előkészített praeludiuma volt a bolsevizmusnak s az volt a feladata, hogy a katonaságot teljesen demoralizálja; a tisztikar presztizséí lábbal tiporja, hogy ennek megtörténtével minden rizikó nélkül nyugodtan átjátszhassa a hatalmat Károlyi a kommunisták kezére. A pra"^meditációra s a tervszerűségre mutat az, hogy Károlyi számtalan nyilatkozatában, ismételten és ismételten hangsúlyozta, hogy az ország csak balrakanyarodhatik. Ami tényleg be is következett, midőn a lapok három Vágy négy napig nem jelentek meg s március 21-én konkrét tartalommal nem biró, csak baljóslatú sejtelmekben megnyilvánuló aggodalmakkal eltelten, homályos rémülettel^ olvastuk, hogy a proletárdiktatúra vette birtokába az országot. Mielőtt erre s ennek terrorisztikus eszközeire rátérnék, csak azt az egyet emlitem föl, hogy Tisza István temetése csaknem lopva történt. A lapok, még az ő hozzá legközelebb állók is, röviden, pár sorban emiitették azt föl és úgyszólván csak a rokonság állta körül ravatalát, legközelebbi barátai közül is csak kevesen voltak jelen, mert rémülettel volt teli a levegő, szinte ugy tünt föl, mintha a terror inkarnációja figyelmeztette volna Tisza hiveit, hogy veszély fenyegeti azokat is, akik fájlalni merik a nagy halottat, mint mikor Péter apostol szól Az ember tragédiájában Hippiához: ,,Megállj, a döghalált szivocl magadba"; mert az erkölcstelenségnek ág rombolásnak abban a perverz korszakában, annál veszedelmesebb volt az érzelem, minél nemesebb volt az. És most lássuk rövidci a. kommjunista terrort munkában és annak eszközeit. Alig tették közzé, hogy a proletárdiktatúra vette át az uralmat, mintha eltűnt volna a levegőből az éltető oxigén és annak helyét a terror, a rémités és rémülés foglalta el. Az utcasarkokon hirdetmények, majd később parancsok jelentek meg, teli az élet föltételeire vonatkozó követelésekkel, melyeknek szankciója néha sok évi fegyház, gyakran bitófa é*s golyó volt; más esetben ezt az a kijelentés pótolta, bogv aki a rendeletnek nem engedelmeskedik, azt a forradalmi törvényszék elé állitják. A proletárdiktatúra magnachartája, első rendelete a statáriumról szólt, mely halálbüntetést állapit meg az ellen, aki a tanácsköztársaság parancsainak fegyveresen ellen szegül, vagy a tanácsköztársaság ellen fölkelést szít.30) Ez a ren30) A Forradalmi Kormányzótanács és a Népbiztossagok rendeletei 1. füz. 13. Eznfán rövidítve F. R. alatt fogok erre a gyűjteményre hivatkozni.