Magyar jogi szemle, 1921 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 2. szám - A kereskedelmi és váltói megtartási jogról

>37 illető tisztelettel beszéljek. De nem vétek komoly hivatásom kötelességei ellen, sőt az objektív igazság parancsa követeli, hogy nyiltan kimondjam, hogy ha a törvény bárkit is, tehát bármely nemzetet is több irányban teljes lehetetlenségre kötelez, akkor ezzel szemben áll az „ad impossibillia nulla obligatio" szintén t:szte'etet parancsoló jogelve. Ha pedig valamely törvény lehetetlensége vagy igazságtalansága nyilvánvaló, akkor éppen ily komoly helynek, hova nem csapkodnak fel a szenvedélyeskedés hullámai, nem szabad a némaság elzárkózottságában maradui, hanem „orbi et urbi" hirdetnie kell, hogy a tévedéseken, a megtévesztéseken, it félreértéseken és félremagyarázásokon felépült jogalkotás uj magábaszál'ásra, uj megfon­tolásra szorul. A veezélyek nagyok. Anglia egy főbírája ez év tavaszán egy nemzetközi tanácskozáson mondta, hogy még nem b'zonyos, hogy a világ­háború nagy katasztrófáját Európa kiállja-e, de az b'zonyos, hogy még egy ily katasztrófa Európa gazdasági és kuturai összeomlását jelenti. Ebből az a tanulság, hogy minden okot, moly még egy uj katasztró­fára az oki összefüggés kérlelhetlen erejével vezetne, el kell távolitani. meg kell szüntetni. Végig is harsog már az egész világon, hogy a békekötések mai tar­talmukkal a világ igazi békéjét el nem ér;k. Ezek lehetnek békepaktnmok, de nem békefaktumok. Ezek a szerződések részben ellentétbe kerültek a természet törvényeivel is. Sok irányban egyenesen az emberiesség leg­elemibb követelményeivel. Amit a régi időkben, midőn abszolút uralkodók a népeket és területeiket m'nt magánbirtokukat bontották, osztották, az még nem volt oly kirívó a kor keretéből. Akkor még az emberiség nem volt oly társadalmi, gazdasági és kulturális összefüggésben, mint ma. Ma a társadalmi, gazdasági" és kulturális szolidaritás ily állapotokkal, minő­ket a békekötések teremtettek, diameiriál!s ellentétben áll. Ma már a győző nagyhatalmak mentalitásában is ntat tör a békeszerződésekkel elkövetett végzetes hibák fölismerése. A nemzetek szövetségének első közgyűlése meggyőzhette a világot, hogy a nemzetek szövetségének mai szerkezete, mely minden békeszerződés első részét alkotja, tarthatatlan. Semmi kétség, "hogy az 1921-iki közgyűlés ezt a szerkezetet lényegesen módosítja. A Genfben előterjesztett indítvá­nyok érdemleges döntése csak el van halasztva. Most még a nagyhatalmak a „prestige" kérdést tolták előtérbe és a résztvevő áramok meghajoltak az előtt a kívánság előtt, hogy a „szerves egész" szenében feltüntetett békeművet azonnal az első gyűlésen meg ne bontsák. A megbontást azon­ban már a módositványok előkészítették. Ez a népszövetségi szerkezet meg is érdemli, hogy gyökeresen átalakítsák, sőt uj alapokra építsék, mert ez a szövetségi szerkezet oly nagy születési hibában szenved, mely egész szer­vezetét megbénítja. Oly tökéletlen, minő — mint ezt másutt bővebben, 'szak­szerű indokolásra támaszkodva, kifejtettem — a világ eddrg ismert nép­szövetségi tervezetei között a legtökéletlenebb. Aki a genü közgyűlést töre­dékesen hozzánk érkezett tudósításai alapján figyelemmel kisérte, láthatta, hogy egész sorát terjesztették elő a módosító indítványoknak, amelyekkel megkívánják akadályozni, hogy a nemzetek szövetsége csak a győzők biz­tositó szindikátusa legyen. Ezek a módosítások kétségtelenül a szövetség univerzalitásának célját fogják szolgálni, mert ez az intézmény élet­kérdése. Elengedhetetlen feltétel, hogy minden nemzet szabadon lehessen a nemzetek szövetségének tagja. Amiftépen a népszövetségi szerkezet most van beállítva, az igazán csak politikai intézmény, a politika és diplo mácia minden gyengeségével. A genfi közgyűlés egyes konkrét kérdések­ben még azt is napfényre hozta, hogy sem mint politikai, sem mint nem­zetközi közigazgatási szervezet, sem mint végrehajtó szerv mai szerkeze­tében céljait megvalósítani nem tudja. A népek szövetségének nagy gon­dolatához teljesen méltatlan a mai szerkezet. Ebben mi ne lássunk egye­bet, mint egy nagy gondolat elhibázott kisér'etét, de a gondolathoz hűeknek kell maradnunk és ebben a becsületes hűségben mindent el kell követ­nünk, hogy a megértést biztosító, az igazságtalanságokat kiküszöbölő

Next

/
Thumbnails
Contents