Magyar jogi szemle, 1921 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 2. szám - A terror pszichológiája [4. r.]

idegaetü i íallottam a kommunisták boJ ám után remegve eimt^Lui, mi lesz, ha a kommr sínét hatalomra juttnak. íme, tisztán szubjektív folyam itboí egy borzalmas korra való visszaemlékezésből bontaW. ' ,; a, felelem mechanizmusa. Senki sem állithatja, még a fcegei -íbb s legtulzobb hive sem az indeterminizmusnak s a* akarat metafizikai entitásának, hogy az eszmék, gondolatok, képzeteit keletkezése és felelevenedése az akarat hatalma alatt áll. Célokat kitűzhetek, pl. elhatározhatom, hogy valami tárgyról irni fogok, meghatározhatom dolgozatom főbb irányait is, de az akarat képtelen az asszociációs folyamatokat szabályozni; s eleve meghatározom azt, hogy az eszmetársitás gépezete mily eszméket B gondolatokat fog a tudat alatti világ titokzatos mélyéből felszínre hozni. Ugy vagyunk ezekkel, mint a halász, aki sohasem .tudja, mi akad a hálójába; kiveti hálóját s kíváncsian lesi, várja, hogy mi kerül felszinre a viz mélyéből. A szellemi munka is olyan, mint a halászat, csakhogy itt a halászt az akarat képviseli, mely kitűzi a szellemi munka célját s irányátj de másra már képtelen. Hogy azután a megindított asszociáció lapos közhelyeket., elcsépelt, ismert dolgokat vagy uj eszméket, ragyogó gondolatokat s addig fel nem ismert igazságokat halász-e ki a tudatalatti szellemi raktárból, az nem az akarattól, hanem a raktár gazdagságától vagy szegénységétől; emlék" képeink, tapasztalataink s ismereteink sokaságától vagy hiányosságától; az asszociációs idegrostok fejlettségétől, kiesiszoltságától s azok kapcsolódásainak változatosságától függ. Eme szellemi energiák feltámadásánál s csatasorbaállásánal, a teremtő képzelet csodálatos és bonyolult munkájánál olyan szerepe van az akaratnak, mint annak, aki bányában robbantást végez, vagy a forradalmárnak, aki felgyújtja a társadalmat, — egyik sem tudja, hogy tettének mi lesz a következr menye. A bányász nem tudja azt, hogy drága köveket, nemes net, vagy értéktelen köveket hoz-e felszinre a robbantás s forradalmár sem tudja, hogy a békés élet felgyújtott épüle" ének helyén remek uj palotát emelnek-e az utódok, vagy mok, üszkös gerendák, nyomói' s szenvedés marad csak utána. De nem vethetők akaratunk alá az élettani folyamatok n. Hiszen fentebb láttuk a fiziológia tapasztalati igazságait, ilyek-szerint a félelem az akarat alá. tartozó s azon Kivül eső nokkal s élettani folyamatokkal van kapcsolatban; láttuk azt is, hogy minél nagyobb p, félelem, azok az izmok, melyek idesen akaratunk vezetése alatt állanak, annál jobban ki" MKlanak akaratunk hatalmi köréből. Könnyen megérthető tehát, hogy az akarat a fiziológiai folyamatokra befolyással nem lehet. A félelemnek s általában az érzelmeknek élettani jelenségei, amiket közönségesen kifejező mozgásoknak szokás