Magyar jogi szemle, 1921 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 2. szám - A terror pszichológiája [4. r.]

érzünk, az nem más, mint az élettani folyamatnak hatása, tudatunkban való megjelenése, hangé és James ez alapon, vazomotorikus változások segélyével magyarázzák az érzelmek s indulatok keletkezését, fejlődését s eltűnését, amihez igen közel áll Ribot és Sergi is.20 Ez a tan, amit Ribot az érzelmek fiziológiai tanának nevez, röviden szólva a következő: Az intellektualista psychológia, mely igen régi eredetű, de Herbarttal érte el fénykorát, s kevés kivétellel a németeknél ma is uralkodó, azt tanitotta, hogy azért sirunk, mert szomorúak vagyunk; a fiziológiai iskola ellenben azt tanitja, hogy azért vagyunk szomorúak, mert sirunk. Vagyis az intellektualistáknál prius az érzelem s ez váltja ki a kapcsolatos élettani folyamatokat; a fiziológiai iskola szerint ellenben megforditott a sorrend. Először jönnek az élettani jelenségek, melyeknek reflexe gyanánt alanyi hatásaként megjelenik az érzelem a tudatban. Vegyünk egy anyát, aki hirét^veszi, hogy gyermeke meghalt s azt siratja. Az intellektualisták s fiziológiai iskola hivei a dolog természetének megfelelőieg megegyeznek abban, hogy az érzelmeknél első az értelmi folyamat, vagyis a felvett példában, hirül vétele a gyermek elhalálozásának. A sorrend azonban a második és harmadik lépésnél cserélődik fel. Eszerint a fiziológiai iskola azt tanitja, hogy az érzelem az élettani folyamatból bontakozik ki, az intellektualisták pedig azt hirdetik, hogy az élettani folyamatot az érzelem váljja ki. Ezek után már most tisztában vagyunk azzal, hogy — az érzelmek mindkét iskolája szerint — bizonyos értelmi folyamat, érzet, inger, hir hallása, valaminek az olvasása vagy eszünkbe jvitása kell ahhoz, hogy a félelem és rémület folyamata meginduljon. Ebben nincs nézeteltérés. Még a félelem patológiás formáinál, a phobiáknál is fél valamitől az ember, t. i. a téveszméktől s képzetektől; szóval a félelem alanyi ugyan, de mindig valami tárgyi tartalomból bontakozik ki. Ez a tárgyi tartalom nem függ tőlünk, hanem akaratunkon kirül esik. Ha gyermekünk súlyosan megbetegszik, jó barátunkat valami katasztrófa, fenyegeti; vagy midőn a kommunisták azzal fenyegettek, hogy elhurcolnak vagy lakásunkból kidobnak, mindezek a dolgok, mint külvilági jelenségek, akaratunkon kivül jutnak tudomásunkra. Hasonlókép kicsúszik akaratunk hatalmi köréből a félelmet kiváltó okok ama csoportja is, mely aJanyi természetű, s eszmékből, képzetekből vagy asszociációkból bontakozik ki. Hány túlfeszíteti 2C V. ö. James és Lange id. m.; továbbá Dumas bevezetését Jameí emiitelt művéhez; valamint Ribot: „La psychologie des Sent.imentee" 190:?. évi kiad. IX. I. Ugyanezen alapon áll Sergi is: „Les émotions" e. művében, aki James és Lange elméletét kibővíti az esztétikai érzelmekkel is.