Magyar jogi szemle, 1921 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 2. szám - A terror pszichológiája [4. r.]

92 ' A f elemnél s még inkább a rémületnél az izmok görcsös lása nem szorítkozik a véredényekre, hanem kiterjed a többi izmokra is. Főképen ebben különböznek a bánat es félelem élettani tünetei egymástól.15 Amily mértékben fokozódik a félelem, s lesz rémületté, — mondja Darwin az indulatok keletkezéséről szóló művében,16 — ép ngy növekszenek a félelem élettani jelenségei is. A félelem élettani tünetei kiterjednek a szervezet más részeire is, igy a vesékre, húgyhólyagra s belekre, ennek következménye az, hogy félelemben a vese, hólyag s belek görcsösen összehúzódnak s bekövetkezik a gyakori vizelet s. bélsár kiürítése.17 Vizsgázó gyermekeknél s harcba menő katonáknál gyűjtöttek erre nézve a fiziológusok érdekes adatokat A félelem élettani tünete az is, mikor azt mondják, — erős túlzással, — hogy félelmében égfelé állt a haja, vagy összeborzadt és libabőrös lett a teste. A félelem ilyen tüneteit már az ótestamentom korában is megfigyelték, mert Jób könyvében olvassuk, hogy: „Szó lopódzék hozzám s valami nesz üté meg abból fülemet. Éjjeli látásokon való töprengések . között, mikor mély álom fogja el az embereket. Félelem szállá reám és rettegés s megreszketteté minden csontomat. Valami szellem suhant el előttem s testemnek szőre felborzolódéh". (Jób könyve,^ 4ik rész, 13—15.) A fiziológiából ma. már tudjuk ezeknek az élettani jelenségeknek is az okát. Amint Mosso érdekesen leirja,18 a mirigyek a bőr felületére izzadtságot s zsiranyagot szorítanak ki a pórusokon keresztül. Testünkön minden hajnak s szőrszálnak megvan egyéni szerkezete, mirigye, izmai s idegei. Már most, ha veszély esetén a mozgató idegek működésbe jönnek, azok a mikroszkopikus apró izmokat összehúzzák, minek folytán a mirigyek váladéka kiömlik. Innen keletkezik a félelem hideg verejtéke, a libabőr s a hajszálak felborzolódásának érzése, amint már Jób könyvében olvassuk a félelemnek ezt a tünetét A félelemnek most emiitett fiziológiai tünetei az állatokon -Jelhetők; hasonlókép közösek illatnál, embernél a rémület legnagyobb fokának izombénitó tünete. Hogy a hirtelen reánk suhanó rémület nemcsak az izmoknak tehetetlenségével járó *>s állapotot váltja ki, hanem gyakran halált, okozhat ami Mosso számos példával illusztrálja. Látjuk tehát hogy a félelem és rémült fiziológiai folya^•kkal kapcsolatos; s amit mi mint félelmet vagy rémülést 18 V. ö. Lange i. m. 21. 1. '* V. ö. Origines des Emotionee 290 ée 292. és James i.ui. 53. lap. J7 Mosso: i. m. 137. B kör. Langc i. m, 25. 18 La peur 139 8 kör. 1. " U. o. 154. e köv. ].