Magyar jogi szemle, 1921 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 2. szám - A terror pszichológiája [4. r.]

9i akarati mozgás szerveinél s a test oly orgánumainál, melyeknek működésére az akarat nincs befolyassal. A bánat és félelem állapotában végtagjainkat nehezebben mozgatjuk; több erőkifejtés kell ahhoz; amily mozgásokat könnyen végeztünk jó hangulatban, nehezebben hajtjuk végre azokat lehangolt állapotban, még nehezebben félelemben; annak legnagyobb fokán pedig, vagyis a rémületben, bizonyos izmok teljesen megtagadják a szolgálatot; ugy érezzük magunkat, mintha meg volnánk dermedve, vagy a földhöz volnánk szögezve. A fáradság vesz Rajtunk erőt, habár alig végeztünk fizikai munkát; s alig mozogtunk. Hányszor tapasztaltuk temetés alkalmával, hogy a gyászoló felekezet alig vonszolja magát a koporsó után, s a bánatnak ez a bágyadtsága, a mozgató idegekre és izmokra való depressziv hatása még nagyobb a félelemnél s a maximumig, vagyis a teljes mozgási képtelenségig fokozódhatik a rémületnél. A bánat és félelem hangja gyönge, a lélekzést kiváltó izmok leszállt működése folytán; a szemek megnövekszenek, kitágulnak; a bánat és félelem hatása alatt álló ember fáradt, mintha nehéz terhet cipelne, ezért mondják a szomorú emberre, hogy nehezen viseli bána' tának terhét. Az animális élet* vagyis a tudat- és 'akaratnélküli mozgások és funkciók is módosulnak. A hajszáledények összehúzódnak, a vazomotorikus idegrendszer ezeket szűkebb terjedelemre húzza ösfsze, minek folytán a finom véredényhálózatból kiszorul a vér, vérszegénység áll be, aminek következménye a sápadtság, az izmok pettyhüdtsóge, ennek folytán az arc beesettnek látszik s ugy tűnik fel, mintha az ember hirtelen megsoványodott és megöregedett volna, A hajszál" edények összehúzódásának s az ennek | folytán beállott vérszegénységnek további következménye az, hogy fázik az ember s hideg borzongást érez. Sokan panaszkodtak a bolsevista terror alatt, hogy mindig fáznak; ez a félelem fiziológiai hatása volt Bánatban és félelem hatása alatt a szájpadlás ós nyelv száraz lesz a mirigyek lecsökkent működése folytán, minek következtében keserű iz keletkezik a szájban. Bizonyára ez a magyarázata a „keserű bánat" elnevezésének is. A vérszegénység azonban nemcsak a fizikumra, hanem a psychikumi'a is hatással van, a szellemi működés lassúbbá válik, az asszociációs folyamatok nehezebben peregnek le; valószinüleg azért, mert az anémia folytán az asszociációs idegrostok működése is nehézkesebb, aminek következtében a gondolatok s eszmék járása~kelósc vontatottabb. Ehhez járul az, hogy a félelmet okozó inger vagy képzet erősen befészkeli magát tudatunkba, monoideizmust teremt, amely a másra gondolást lehetetlenné teszi, mert a figyelem központját nagy erővel megszállva tartja a félelem tárgya, belekapaszkodik, mint a pióca az ember testébe.