Magyar jogi szemle, 1921 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 2. szám - A terror pszichológiája [4. r.]

90 vigasztalták elégedetlenkedő híveiket, hogy ha a magasztos elvért éhesaü fognak is, de akkorára már a burzsoá régen énen Midőn ekként futólagos pillantást vetettünk a felelem erősségi fokozataira, önkényt fölvetődik a kérdés, hogy miért vannak félénkek és bátrak; gyöngék és erősek; s jogos, erkölcsös és igazságos-e a félénkek és gyávák megvetése, viszont a, bátrak és erősek tisztelete, csodálata, nimbusszal körűivé tele. Az ő érdemük elismerése szükségszerű etikai, következmény-e vagy csupán évezredes társadalmi szokás, mely semmi összefüggésben nincs az egyéni akarattal, érdemetlenséggel vagy érdemmel. Mindjárt megtudjuk ezt, ha egy futólagos pillantást vetünk a félfelein mechanizmusába. A félelem a külső világból vagy szervezetünkből eredő ingerekből keletkezik, kivéve a rendellenes állapotokat, különösen a patológiában úgynevezett phobiákat. Az inger valamely bekövetkező bajt ad tudomásunkra, mely kiváltja a félelmet Persze a bátorság csodálói s a gyávaság megyetői ismereteik fogyatékossága folytán ugy képzelik, hogy a bátorság s gyávaság az akarat* erejétől vagy gyöngeségétől függ. S a bátor azért bátor, mert erős akarattal, a pokol ezer ördö' gével is szembe száll; mig a gyáva Összeomlik, nincs akarata s olyan mint a puha viasz, az erősek akarata szerint formálódik. Bizonyos dolog, hogy a bátorság mindig imponál, mert fizikai vagy erkölcsi erő nyilatkozik meg beune; a gyávaság ellenben ritkán szánalmat, legtöbbször pedig erkölcsi megvetést vált ki. Ha azonban megkérdezzük a fiziológiát, annak természettörvényeiből megtudjuk, hogy a bátorságot nem a metafizikai akaraterő szüli s a gyávaság sem az akaraterő hiányában gyökerezik, mert mindkettő természetes élettani folyamat, mely szükségszerüleg pereg,le; s igy adott esetben a bátor bátran s a gyáva gyáván, mindig akaratának hatalmán kivül álló élettani okokból cselekedett, A félelem élettanát s psychológiáját az ujabbi időkben itóan tanulmányozták többen; minden nagyobb psycho". ai s patológiai munka bőven foglalkozik a félelem körébe tartozó jelenségekkel.14 A félelem élettani jelenségei a bánat fiziológiai tüneteibontakoznak ki. A félelem élettani jelenségei egyaránt mutatkoznak az 14 Nálunk Moravcsik Emil fentidézeti munkájában 137. & köv. lapokon: singer: Die Pathologie und Therapk* der psychischen Krankheiten * ^rre Janet: „Les Nevrosés" és „Les Obsessiones" ugyanattól; Ribot: „La psychologie des Sentimentes" 4. kiad., 215. s köv. 1.; Mosso: „La peur"; James: „La theorie d© l'emotion", 52. s köv. 1.; Lange: ..Über Gemüthsbewegungen" 21. s kör. t.