Magyar jogi szemle, 1921 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 2. szám - A terror pszichológiája [4. r.]

SS .agy ártalmasak,12 az ezer és ezer irányban megnyilvánuló életfunkciókra gyakorolt hatásaikban, érzelmi tíietunk színezete az előbbi ingercsoportoknál a gyönyör, utóbbinál a fájdalom formájában fog megjelenni. Ha azonban még csak a várakozás állapotában vagyunk, vagyis az. inger még nem hatott reánk, de annak bekövetkezése lehetséges, valószinü, vagy bizonyos, akkor a hasznos ingerek a reményt, a károsak pedig a félelmet váltják ki különböző fokozatokban. A dolog természetéből folyik, hogy a félelemnek számtalan fokozata s faja van. Elkezdve az aggodalomtól, midőn még csak homályosan, bizonytalanul gondolunk a bekövetkezhető bajra, föl egész a. rémületig, a félelemnek hosszú s változatos skálája van, melynek erősségi fokozatai le nem irhatok, mert megfelelő szavaink hiányzanak arra, csak átérezhetők, mint minden szubjektiv állapot. Az érzelmek erősségi fokozatainak mechanikáját azonban a tapasztalati lélektan meglehetősen ismeri, ugy hogy meg tudja állapitani ama föltételeket, melyektől az érzelem nagysága függ.13 Az érzelem nagysága pedig az érzetek nagyságának tényezőivel áll korrelációban; s mindkettő folyománya az ingerlékenység egyéni sajátosságának. Ebből kiindulva, a félelem annál nagyobb, a) minél nagyobb baj fenyeget; b) minél ingerlékenyebbek idegeink vagyis minél kisebb az idegsejtek kémiai szervezetének állandósága; c) a hirtelen reánk szakadó baj veszélye, nagyobbá s intenzivebbé teszi a félelmet, mint amelyik lassan, fokozatosan fejlődik, mert egyrészt a villámszerüleg lesújtó bajokkal szemben gondolkozásra képtelenek vagyunk; megáll az eszünk, amint szokás mondani, s igy teljesen képtelenek vagyunk célszerű védekező mozgásokra^ mig ha a veszély lassan közeledik, felismerjük annak, lényegét és természetét, minek folytán jobban tudunk az ellen védekezni. Másrészt, mert a hirtelen reánk luló veszély, az idegsejtek szerkezetének gyors átalakulását lódosulását vonja maga után, mint minden gyors tempójú er; a gyors kémiai átalakulás pedig erősebbe teszi a félelem tudat folyamatát, mert az idegsejteknek hirtelen beállott fkezeti módosulása az előző állapothoz viszonyitva, hirtelen mutatja a tudatban a jelenlegi s előbbi állapot közti kiibséget s igy nagyobb a félelem is, mert az idegsejtek alkalmazkodása az egyik állapotról a másikra átmehőleg, gyorsan, ít nagyobb energia felhasználásával történik, ami a tudatta mint nagyobb fokú félelem jelenik meg. Ha valamely ves hozzátartozónk hosszan tartó halálos betegségben 12 A harmadik tárgyú ingerek a közömbösek, melyek érzelemmel nem járnak, ez okból emóciónális szempontból olyanok, mintha nem is Tolnának. 13 V. ö. Richet: Psychologie generálé 12—18.' s 124—182.