Magyar jogi szemle, 1921 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 2. szám - A terror pszichológiája [4. r.]

i7 Pénzügyi kibontakozásunk sorsa sok esélyeknek van kitéve, de a hozzá fűződő bizaJom nem egyszerű optimizmus. Van történéti és tudományos alapja is. A történelem forgatagában más államok is jutottak az anyagi romlás szólére, de bekövetkezett a kibontakozás és a közgazdasági reneszánsz. Angliában a XVIII. században minden pénzügyi munka a küszöbön álló anyagi tönkrejutásról regélt. Erre mondja Leroy—Beaulieu, hogy ez a félelem lehetett hazafias, de nem volt tudományos, mert „pénzügytan! elv, hogy a npmzeti gazdaság minden civilizált országban folyton gyarapszik, hacsak tudatlan törvényhozók fel nem tartóztatják haladását." A nemzeti gazdaságnak ez a természetes fejlődése, a polgárok áldozatkészsége s az alkotó munka az anyagi kibontakozásnak alapjai s biztosithatják a magyar jövőt. A terror pszichológiája. írta: Vargha Ferenc curiai tanácselnök. (Folytatás.) 4 A félelem. Ámbár logikai sorrendben a rémi^és megelőzi a félelmet, a rémülést s a terrornak ezek térben és időben elkülönített elemei, mert hiszen a félelmet vagy rémületet keltők egyénileg is mások, mint a megfélemlítettek s mindig szöges ellen" tétben állanak egymással, mégis együtt kell ezeket tárgyalni, mert a félelem mindkettőnek feltétele. Egyiknél aktiv, másiknál passziv irányban. Egyik azt fölkelti, a másik pedig végigszenvedi, de egyik sem érthető meg a félelem elemzése nélkül. Első sorban tehát ismerkedjünk meg a félelem élettani s psichikai lényegével. Mindenki érezte a félelmet életében, sokan közülünk a rémülés bénitó hatását is átélték már, mert hiszen az élet oly változatos viszonyokat teremt, hogy az indulatok sokféle fajait gyakorlatilag megismerheti mindenki. A félelmet különbözőképen határozzák ugyan meg, de legáltalánosabb' a Sully, Mosso és Bain körülírása, akik szer rint a félelem valamely lehetséges fájdalom vagy baj élénk és tartós képzete által előidézett érzelmi visszahatás". A félelem lényege tehát a fájdalom vagy baj képzete, vagyis annak felismerése, hogy valami fenyeget bennünket. Miután a szervezetünket, helyesebben perifériás idegeinket 4rő benyomások vagy kellemesek vagy kellemetlenek, vagy