Magyar jogi szemle, 1921 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 2. szám - a pénzügyi jog 1920-ban

86 ereje részére hódította nemcsak a nemzetgyűlést, de a reménytelenségbe hanyatló közvéleményt is. A Hegedűs Lóránt kiboníakozási tervezete széleskörű pénzügyi jogi törvényalkotással kapcsolatos, mely egyarán érdekli a jogpolitikát és a pénzügytant, a közgazdászt és a jogászt. A vonatkozó törvényjavaslaltok benyújtása után lesz mód arra, hogy a törvényelőkészités munkájában a Jogászegylet is résztvQgyen. Azért most csak egv pár reflexióra szorítkozom. A pénzügyi politika ma domináló érdeke megkívánja s meg is magyarázza, hogy ebben a programúiban egymás után sorakoznak fel az uj adók. Ezek között a legna^obb érdeklődést váltotta ki a vagyonváltság. * Mi ez a vagyonváltság? Az egyszeri vagyonadónak, mely már évek j5ta kisért, két alakzata van. Be lehet hozni, mint alanyi összadót vagy mint tárgyi részadót. Négy európai állam mint alanyi adót valósította meg. Ez volt a szándéka a pénzügyi kormánynak is. A Hegedűs Lóránt vagyonváltsága nem más, mint az egyszeri vagyonadónak másik alakzata, a tárgyi részadó. A pénzügytan nem igazolja egyik alakzatot sem, mert az adóztatás jogosult forrása nem lehet más, csak a jövedelem. Ugy kell tehát tekintenünk, mint elkerülhetetlen rosszat, mint jogpolitikai kényszert. A kérdés csak az, hogy konkrét viszonyaink között melyik ^megfelelőbb, az .egyszeri vagyonadó, vagy a vagyonváltság? Mindkét adónemnek vannak előnyei és hátrányai. Az egyszeri vagyonadó előnye, hogy az adóalany összes tiszta vagyonához simul s ezáltal érvényesülhet az arányos és igazságos 'teherviselés. Hátránya, hogy az évek óta tartó huzavona alatt az ingó vagyon nagy része eltűnt, hogy az adókivetés a teljesen megbízhatatlan bevalláson alapul, végre, hogy a forgalmi és hozadéki érték nagy eltolódása, s pénzünk eléréktelenedése mellett megfelelő értékmérő rendelkezésre nem iü. A vagyonváltság előnye, hogy megtalálja az elrejtett 'agyontárgyat is, hogy gyorsan, egyszerűen és minden tortura léikül beszedhető, végre, hogy kiadós adóforrás. Hátránya, íogy vagyonrészeket és külön-külön vonván adó alá, nem veíeri figyelembe az adóalany adósságait és családi viszonyait, tmi aránytalan megterhelésre vezet. Az előnyök és hátrányok összevetése olyan per, amely ezidőszerint a tudománvban még ildöntve nincs. Annyi ténynek látszik, hogy az uj pénzügvmiliszter megfőző érvelése, valamint az a körülmény, hogy a külföldi egyszeri vagyonadók kulcsa igen magas (a németeknél 60, az osztrákoknál 65°/0), míg a tervezett vagyonváltság maximális kulcsa a 25%-ot nem haladja meg, a vagyon váltság mellé sorakoztatta a közvéleményt.