Magyar jogi szemle, 1920 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 2. szám - Az izgatás psychologiája

V 71 A nemzetgyűlés neve alaít összehívott képviseleti testűiéi lényegileg nem lesz más, mint oktrojált választói jog alapján, megválasztott és összehívott képviselőház, melynek alkotmányunk értelmében teljes törvényhozói jogköre is hiányzik. Keletkezése tehát alkotmányjogi szempontból nem kifogástalan, hatásköre pedig csonka. Kifogástalan származásához és teljes hatalmuságához az kellett volna, hogy a jogfolytonosság alapján a régi országgyűlés összeüljön, az államfői jogkör mi. módon gyakorlása és az uj választói jog megalkotása iránt intézkedjék és egyúttal felhatalmazza az uj képviselőtestületet, hogy a fennforgó alkotmányjogi kérdéseket teljes hatalommá szabályozza. Mindennek elmaradása igen nehézzé teszi jogi szempontból a helyzetet. De ha a jogfolytonosság megszakítása már nem is volt elkerülhető és a régi országgyűlés felhatalmazása nélkül kellett az uj választásokat kiírni, igyekez/zünk legalább az oktrojált uj képviseleti testületet régi alkotmányunk kereteibe belefoglalni és ezáltal megadni neki és teljes hatalmuságának a jogszerűség nimbusát, amelyre minden jogintézménynek feltétlenül szüksége van. Reméljük tehát, hogy a januári választásokból kikerült) uj képviselőtestületnek első dolgai közé fog tartozni magát országgyűlésnek vagy országgyűlési képviselőháznak minősíteni és alkotmányjogilag nem kifogástalan származását s hatáskörének törvényes hiányát ezáltal is legalizálni és hogy igyekezni fog máskülönben is a megszakadt régi alkotmányfejlődés fonalát felvéve és az azóta előállott nagy hézagot megfelelően áthidalva, az uj idők közjogi követelményeinek ekként eleget tenni. Az izgatás psychologiája. Irta : Vargha Ferenc kúriai tanácselnök. /. Az izgatás köre. Az egyéni akarat egy formában sem avatkozik oly erővel a tömegakarat kialakulásába, mint az izgatásnál. Ezzel az állítással szemben talán azt lehetne mondani, hogy egy zsarnok, vagy a korlátlan egyeduralkodó a tipusa annak, midőn az egyén akarata legnagyobb befolyással van a tömeg akaratára, mert az mindig bizonytalan, hogy az izgató célt ér-e; azonban mindig bizonyos, legalább addig, mig hatalma össze nem omlik, hogy a despota akarata