Magyar jogi szemle, 1920 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 2. szám - Az új idők közjogi követelményei és régi alkotmányunk

70 fogalma vagy ezzel egy jelentőségű kifejezés. De Magyarországnak ilynemű szervre szüksége nem volt és nincs, mert Magyarországnak megvan régi, immár legalább is ötszázévefí fejlődésre visszatekintő s a magyar államra oly fontos területi kapcsolatot is kifejezésre juttató szerve: az országgyűlés, mely alkotmányunk értelmében teljes joggal működhetik akkor is, mikor a királyi hatalom nem fungál s amely ilyenkor a legfőbb hatalomnak birtokosa és forrása. A nagy francia forradalom reminiszenciáira való tekintettel sem indokolt a „nemzetgyűlésnek" a magyar alkotmányfejlődésben nem gyökerező fogalma, mert ez a fogalom ott akkor jött használatba, mikor a rendi és tartományi szakadozottságot kifejezésre juttató régi szervek helyébe a „nemzeti" egységet kifejezésre juttató képviseleti szervet kellett me^elölni. Magyarországon azonban az állam történelmi egységét éppen az országgyűlés juttatja kifejezésre, mig a nemzetgyűlés mostani eredetét tekintve, nagyon is megengedi azt az értelmezést, hogy az csak a magyar „nemzetnek", vagyis magyal' nemzetiségnek képviselete s ez mindenesetre kihasználható ellenünk. A francia példák helyett forduljunk inkább annak a nemzetnek példájához, melynek alkotmányfejlődése sokkai nyugodtabb és állandóbb és amelyhez a magyar alkotmányfejlődés különben is sok hasonlóságot mutat, t. i. a komoly és reális angol nemzetéhez, mely a múltjához mindig ragaszkodik. El sem lehet képzelni, hogy Angolországban valaha a „parlamentnek" vagy a „House of Commons"-nak fogalmát, illetve intézményét mással helyettesítenék, akármily változáson menne is keresztül az angol állam szervezete. A parlament intézményét még a Cromwell idejebeli köztársaság is megtartotta, habár felsőházát eltörölte, pedig az elég forradalmi eredetű kormányzat volt. De más szempontok is szólnak a nemzetgyűlés fogalma ellen. Mig az országgyűlésnek századok óta meg van határozva a jogköre, mely a királyi hatalom akadályoztatása vagy hiánya esetében a legfőbb állami hatalom, addig a nemzetgyűlésnek sem összetételét, sem szervezetét, sem jogköréi, semmiféle erre jogosult alkotmányos tényező nem állapította meg s a francia forradalmi gyakorlat a magyar alkotmányjognak végre még sem lehet forrása. Természetes, hogy a Károlyikormány által kibocsátott u. n. „'néptörvény" illetékes alkotmányos tényező által megállapított jogforrásul szintén nem tekinthető. Az bizonyos, hogy a nemzetgyűlés nevezetű szerv semmiesetre sem birhat nagyobb jogkörrel, mint amilyennel az országgyűlés máris bir és annak tekintélyével sem hathat.