Magyar jogi szemle, 1920 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 1. szám - Néhány szó az osztrák békeszerződésről

• 5i • ; ság csupán a békeszerződések időpontjában a saját vagy az Ausztria régi területéből nem részesedő állampolgárainak birtokában levő címletekért felel. A volt osztrák császárság egyéb oly tartozásaiért, amelyek nem cimletadósságok (pl. állami szállitók igényei stb.) kizárólag az osztrák köztársaság felel, ami felette súlyos rendelkezés. A bankjegyadósságról külön cikk (206.) rendelkezik, amely szerint a bankjegyeket a békeszerződés életbeléptétől számitott két hónapon belül le kell bélyegezni és az igy lebélyegzett bankjegyeket tizenkét hónapon belül saját pénzre kell becserélni. Az ily módon bevont bankjegyek közül az 1918. évi október hó 27-e előtt kibocsátottak jogot biztosítanak a birtokos államnak a likvidálandó osztrák-magyar bank aktiváira, mig az emiitett időpont után kibocsátott bankjegyek csupán az osztrák és a magyar kormányok által fedezetül adott adóslevelekre adnak Ebben a részben szól a 216. cikk a polgári és katonai nyugdijasok igényeiről olyan értelemben, hogy ezek közül azok, akik a békeszerződés értelmében más állam polgáraiul ismertetnek" el, az osztrák kormány ellen nem támaszthatnak igényeket. De nem biztositja ez a cikk az ily nyugdijasok részére nyugdijigényüket uj államukkal szemben. A volt osztrák császárság államvagyona (amelyhez a 208. cikk értelmében a volt osztrák-magyar közös vagyonnak a volt osztrák császárságra eső része, továbbá a koronajavak és „a volt osztrák-magyar uralkodó család magánvagyona" is hozzátartozik) a területiség elve alapján oszlik meg olykép, hogy minden állam megszerzi az emiitett vagyon ama részét, amely az általa szerzett területen fekszik. Az ily módon szerzett volt osztrák államvagyon értékét a jóvátételi számlán az osztrák köztársaság javára irják. A gazdasági rendelkezések cimü X. rész a békeszerződésnek egyik legterhesebb és mindenesetre legegyoldalubb szellemű fejezete, főleg magánjogi vonatkozású részeiben. Nevezetesen a III. fejezet értelmében bármely ellenséges államnak a ratifikációtól számitott egy hónapon belül közölt kivánsága esetében a két állam polgárai között fennálló kötelmek köréből a háború előtt esedékessé vált, továbbá a háború alatt esedékessé vált és jogügyletekből eredő tartozások kölcsönös kiegyenlítése a két állam által felállított hivatalok elszámolása utján történik. Terhessé teszi ezt az eljárást az a körülmény, hogy az állam maga felelős polgárának tartozásáért (kivéve, ha az már a hadüzenet időpontjában csőd alatt állott, vagy fizetésképtelen volt), továbbá, hogy osztrák részről a fizetésnek mindig az ellenséges állam pénznemében kell történnie és pedig a háború előtti utolsó hónap átlagárfolyama alapján átszá-