Magyar jogi szemle, 1920 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 1. szám - Néhány szó az osztrák békeszerződésről

mitva, ami azt jelenti, hogy pl. eredetileg 1000 koronás osztrák! adósságért az osztrák állam ma annyi frankot fizet, amennyi frankot az 1000 korona a háború előtti hónap átlagárfolyama szerint ért. (A pénznemre vonatkozó e szabály akkor is állhat, ha a tartozások kölcsönös kiegyenlitése nem történik ily emii­tett hivatalok utján.) Megdöbbentők a IV. fejezet rendelkezései is, amelyek sze­rint egyrészt a szövetséges és társult hatalmak polgárainak minden kivételes osztrák háborús intézkedés miatt kártérítési igényük van, másrészt a szövetséges és társult hatalmakat nem­csak, hogy ily kötelezettség nem terheli eddig tett hasonló in­tézkedéseikért, hanem kifejezetten fenntartják maguknak a még területükön lévő osztrák magánvagyon likvidálásának a jogát. Sőt a likvidálás folyamán befolyt összegeket sem adják ki e hatalmak Ausztriának, hanem a viszonyigényeik levonása után fennmaradó összeg jóvátételi célokra fordittatik, s csak a jóvátételi számlán iratik Ausztria javára. i Azt hisszük, e rész rövid jellemzésére már eleget mondot­tunk s fölösleges lenne az „ellenséges" magánosok közötti szer­ződések érvénytelenitésével s e rész más hasonlóan rideg vagy egyoldalú rendelkezéseivel foglalkoznunk s ehelyütt még csu­pán azt a „nagy" osztrák vivmányt emiitjük fel, hogy az elsza­kadó területekre sem a tartozások kiegyenlítésének fentebb emliiett módja nem nyer alkalmazást, sem ott az osztrák állam­polgárok vagyona nem likvidálható. Ezek után — mellőzve a léghajózásról szóló XI. rész tár­gyalását, — a kikötőkről, utakról és vasutakról szóló XII. rész tekintetében csupán azt kivánjuk felemliteni, hogy e rész a for­galom szabadsága tekintetében egyelőre csupán a szövetséges és társult hatalmak javára biztosit jogokat az osztrák köztársa­sággal szemben s az osztrákoknak csak az elszakadó területek tekintetében sikerült annyit eléraiök, hogy a szerző államok részéről e területrészek javára az emiitett jogok érvényesítésé­nek feltétele a viszonosság legyen. Megjegyezzük, hogy a XII. részben szerepel az elszakadó területek államai részére a vasúti anyag és a folyami hajópark aránylagos részének átadása is. A békeszerződés utolsó érdemleges része az, amely a mun­kaviszonyok terén a szociális kívánalmak érvényesítését cé­lozza oly módon, hogy a népszövetséggel szerves összefüggés­ben e célra nemzetközi szervezetet létesít. Ugy vélem, ez a rész a békeszerződésnek legszerencsésebb alkotása, mert valóban ez az ügykör egyike ama terénumok­uak, ahol egyrészt a népszövetségi eszme, az államok közötti érdekközösség nem elvont ideológia, nem tudományos ábrán­dozás, hanem reális, megvalósítható gondolat és ahol másrészt ily szervezetre valóban égetően szükség is van, mert oly refor-

Next

/
Thumbnails
Contents