Magyar jogi szemle, 1920 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 1. szám - Néhány szó az osztrák békeszerződésről

50 A hadifoglyok hazabocsátásáról s a háborús áldozatok sírjainak kölcsönös tisztelctbentartásáról szóló VI. rész méltányosabb rendelkezéseit ismét egyoldalúan megalázó intézkedéseket tartalmazó rész, nevezetesen a büntető rendelkezések (VII. rész) követik, amelyek szerint azokat, akik a háború törvényei és szokásai ellen vétettek vagy akik a szövetséges és társult hatalmak polgárai ellen követtek el valamely cselekményt, Ausztria e hatalmaknak kiadni köteles. A békeszerződés legtcrhesebb részei azonban a gazdasági természetű rendelkezések. A jóvátételekről szóló VIII. rész értelmében Ausztria elismeri, hogy ő és szövetségesei, mint a háború okozói, a szövetséges és társult államok és polgáraik által a háború folytán szenvedett veszteségekért és károkért felelősek (177. cikk), de Ausztria segédeszközeinek elégtelensége folytán e hatalmak csak bizonyos, részletesen felsorolt károk megtérítéséhez ragaszkodnak, amelyek nagyjából a magánosok által szenvedett károkat és a háború áldozatainak és hátramaradottjaiknak nyugdijait és más járandóságait, a hadifoglyok és hozzátartozóik, valamint a mozgósítottak családjai gyámolitására fordított összegeket foglalják magukban. A jóvátétel részletes módozatait a jóvátételi bizottság állapítja meg, amely az os/liáTv kormány képviselőit meghallgatja ugyan, de amelyben az osztrák köztársaság nincs képviselve. Külön mellékletek állapítják meg Ausztria kötelezettségét egész tengeri kereskedelmi hajóparkjának, továbbá folyami hajói egy részének, valamint állatoknak, ipari eszközöknek, bútoroknak és más anyagoknak jóvátétel cimén leendő kiszolgáltatására. A pénzügyi rendelkezéseket tárgyazó IX. rész kijelenti, hogy a szövetséges és társult hatalmakat jóvátételi igényeik és egyéb szerződéses követeléseik erejéig zálogjog illeti meg az egész osztrák államvagy ónra és az állambevételi forrásokra. Ezután e rész főleg a régi osztrák államadósságok és államvagyon felosztásáról szól. Minden állam, amely a volt osztrák császárság területéből valamely részt szerez, átveszi az e területrészen levő zálogjoggal biztosított vagy ott levő vasút vásárlására és hasonló befektetésekre fordított adósságokat, továbbá a háború előtti egész osztrák állami címletadósság ama részét, amely bizonyos állambevételek 1911., 1(.)12. és 1913. évi aránya alapján az illető területrész teljesítő képességének megfelel. A háború után keletkezett osztrák államadósságok címleteit az elszakadó területrészeken is le kell ugyan bélyegezni, de ezek tekintetében az elszakadó területrészeket a békeszerződés alapján semmiféle átvállalási kötelezettség sem terheli, noha viszont az osztrák köztársa-