Magyar jogi szemle, 1920 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 1. szám - Néhány szó az osztrák békeszerződésről

48 A" népbiráskodásból tehát minél kevesebbet kérünk a jövőre. Az esküdtszéki intézmény nagy luxusára sincs feltétlen szükségünk, bár ez az intézmény a Balogh-féle novella óta már nem oly veszedelmes. Most a jövő Magyarországban mindenkinek dolgozni keli még pedig azt, amihez ért. A fizikai munkás végezze az ö munkáját s ne politizáljon, főleg pedig ne bíráskodjék, a Ijirót pedig hagyja Ítélkezni s akkor a biró talán meg fogja bocsátani azt a legigazságtalanabb szemrehányást, melyet 4 és fél hónapig egyre hallott, hogy ő a kapitalizmus szolgája volt. Néhány szó az osztrák békeszerződésről. Irta : Dr. Ambrózy Gyula, igazságügyi titkár. Vmidőn a küszöbön álí a magyar kormány meghívása a békekonferencia elé s az ország közvéleménye hol aggódó remények, hol baljóslatú sejtelmek közben várja a sorsdöntő napokat, nem lesz talán érdektelen egy futólagos pillantást vetni ama békeszerződés rendelkezéseire, amelyet volt testvérállamunk a monarchiában, Ausztria, vagy amint uj elnevezése alatt jelentkezik : az osztrák köztársaság kapott. Nem vigasztaló az a kép, amely az osztrák békeszerződés •idclkezéseiből elevenedik meg előttünk. Az entente-hatalvagy amint ők magukat nevezik, a szövetséges és társult mak jegyzékeiben gyakran fordul elő ez a két szó : igazság és méltányosság. A békeszerződésből azonban nem ezek szelleme int felénk, hanem inkább lépten-nyomon ama törekvés jelenségeivel találkozunk, amely a győzelem gyümölcseinek élvezését állandóan kívánja biztosítani. Kifejezésre jut ez már mindjárt a nemzetek szövetségére vonatkozó rendelkezésekben, amelyek a békeszerződés első részét alkotják. Amíg a bevezetés a nemzetközi béke fenntartása végett az igazságosság uralmának fontosságát hangoztatja, maguk a rendelkezések ugyancsak ellenkeznek az igazságosság elvével. Már az I. cikk különbséget tesz oly államok közt, amelyek a nemzetek szövetségének eredeti tagjai — ezek az egyezményt aláíró győztes államok és a csatlakozásra feljogosított s névszerint felsorolt 13 semleges állam — és oly államok közt — ebbe a kategóriába tartoznak természetesen a legyőzött államok, — amelyeket a népszövetségbe annak a közgyűlése csak kétharmad szótöbbséggel hozott határozatával tehet fel, feltéve, hogy ez államok kifejezésre juttatják nemzetközi kötelezettségeik teljesítésére irányuló őszinte szándékukat és a népszövetség által szárazföldi, tengeri és