Magyar jogi szemle, 1920 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 9. szám - Az ipari tulajdon a békeszerződésben

542 folyó kivételek ós korlátozások nem érintik és nem módosítják. Vagyis a békeszerzó'dés kötelez bennünket oly egyezmény fenntartására, amelynek az ország jelenlegi állapota óshatárai mellett értelme nem lesz és mely az ország testén koloncot fog képezni anélkül, hogy abból a legcsekélyebb haszon származnék. Megfosztottak a széntől, vastól, vizierőtől, az iparnak minden lehetőségétől, megfosztottak attól is, hogy az ipari tulajdon terén idegen államok szempontjából figyelembe jövő faktort alkossunk, mégis arra köteleznek, hogy egy költséges apparátust tartsunk fenn csak azért, mert ez volt a legkényelmesebb biztositéka saját előnyüknek. Tudvalevőleg az ipari tulajdonról szóló fejezetet egyszerűen leirták a versaillesi ós a st.-germaini békeszerződésből annyira, hogy több helyen bennmaradt a l'Autriche elnevezés, amit érdemesnek sem tartottak kijavítani a szerződő állam nevére. Világos tehát, hogy mint a többin, ezen a fejezeten sem gondolkoztak egy pillanatig azon, hogy ami esetleg helyénvaló a még mindig erős Németországgal, vagy a fejlett iparral rendelkező Ausztriával szemben, értelme nincs a területének kétharmadrészétől s teljes iparától és kereskedelmétől megfosztott Magyarországgal szemben. Bizonyos nemes vonással jelenti ki a 241. cikk első bekezdésében, hogy az ipari, irodalmi vagy művészeti tulajdonjogokat visszaállítja azok javára,, kik a hadiállapot kezdetének időpontjában az emiitett jogok élvezetében voltak, sőt az igényjogosultak javára elismeri mindazokat a jogokat is, amelyeket kérvény vagy valamely mű közzététele alapján a háború tartama alatt megszerezhettek volna, ha a háború ki nem tör. De már a következő bekezdés ezt az egész nemes elismerést illuzóriussá s ennek alkalmazását lehetetlenné teszi. Eltekintve ugyanis attól, hogy a szövetséges és társult hatalmak részéről tett törvényhozó, végrehajtó vagy közigazgatási intézkedések továbbra is érvényben ós hatályban maradnak, ugyanezek a hatalmak fenntartják maguknak azt a jogot, hogy az ipari, irodalmi vagy művészeti tulajdonjogot, melyeket magyar állampolgárok a háború előtt vagy annak tartama alatt megszereztek, vagy ezután megszerezni fognak, oly mértékben — és pedig a békekötés után is — korlátozhassa, feltételekhez köthesse vagy megerősithesse, mint az a nemzeti védelem szempontjából vagy a közjó érdekében szükségesnek mutatkozik. Sőt a szerződés életbelépése előtt szerzett jogokat még abból a célból is korlátozhatják, illetve kisajátíthatják, hogy a békeszerződésen alapuló minden kötelezettség teljesítésére nézve biztosítékokat szerezzenek. Jgaz, hogy ugyanennek a szakasznak hatodik bekezdése