Magyar jogi szemle, 1920 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 9. szám - Az ipari tulajdon a békeszerződésben

543 bizonyos méltányos kártalanítást vagy az ellenérték megtérítését helyezi kilátásba, de siet hozzátenni, hogy ezek az összegek a békeszerződésnek a magyar állampolgárok javára fönnálló egyéb tartozásokra vonatkozó rendelkezése szerint használandók fel és hogy a jelen cikk rendelkezése nem alkalmazható a magyar állampolgároknak vagy a magyar állampolgárok által ellenőrzött társaságoknak a volt monarchia területén fekvő javai kivételével (250. cikk) az olyan társaságok vagy vállalatok ipari, irodalmi vagy művészeti tulajdonjogaira, melyeknek felszámolását a szövetséges hatalmak foganatosították, vagy foganatosítani fogják. Hogy tisztába jöjjünk ennek a cikknek teljes horderejűvel, legelőször meg kell állapi tanunk, hogy viszonosságról benne szó sincs, minden jog és előny a szövetséges és társult hatalmakat illeti, a magyar államot vagy állampolgárt épenséggel semmi, vagy a legjobb esetben az ismeretlen hatalom által megállapítandó „méltányos kártalanítás", melyet törlesztésül elszámolnak. Nekünk föltétlenül vissza kell állítanunk minden jogot, bármi történt is vele a háború alatt, a szövetséges hatalmak semmit sem állítanak vissza, hanem — ha netán befolyt volna valamely összeg a jog értékesítése utján — azt a magyar állam adósságának törlesztésérc fogják felhasználni. A szövetséges hatalmak kisajátíthatnak minden jogot a „közjó" érdekében, sőt azért,. hogy követelésüket Magyarországgal szemben biztosítsák, Magyarországot e téren semmiféle jog meg nem illeti. Az, hogy a „közjót" ki állapítja meg, nincs kimondva, ugy, hogy feltehető, hogy e téren is az önkénykedesnek tág tere fog nyílni. Már most kérdem, hogy ilyen helyzetben lesz-e bátorsága a magyar állampolgárnak értékes találmányát a szövetséges államokban bejelenteni? Hiszen bármelyikre ráfoghatják a , közjót" s igy minden találmány annak a veszélynek néz elébe, hogy azt „korlátozzák, feltételekhez kötik, vagy megszorítják", a ..méltányos kártalanítást" pedig elszámolják a magyar állani adósságába. Viszont ha nem jelenti be, kiteszi magát annak, hogy a szövetséges és társult hatalmak területén bitang jószággá válik, melyet teljes kényük-kedvük szerint kezelnek a kulturnemzetek állampolgárai. Hogy pedig ezt a Scylla ós Charibidist semmiféle módon el ne kerüljék, arról is gondoskodtak azzal, hogy minden olyan teljes vagy részleges jogátruházás, mely a fentebbi rendelkezések érvényesítését akadályozza, semmis és érvénytelen. Ezzel a feltalálói tevékenységet a kutatást, a gondolkozást ebben az országban lehetetlenné kívánták tenni, a kultúra