Magyar jogi szemle, 1920 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 1. szám - A szövetkezetekről

42 kezéseket minden megkülönböztetés nélkül a szövetkezetre is alkalmazta. így egyebek között arra is, hogy revizió tekintetében megelégedett a felügyelő-bizottság intézményével. Németországban 1887-ben, Ausztriában 1903-ban behozták a kötelező kényszerreviziót, sőt itt már ennek szigorításával foglalkoznak, nálunk az 1911. évi jogászgyülésig alig emelkedett hang a revizió mellett, s ezzel a szövetkezeteket a visszaélések és a jóhiszemű tagok károsítására irányuló bűnszövetségek törvényes eszközévé tették. A magyar épenséggel nem született kereskedőnek. Nemcsak a legprimitívebb kereskedelmi érzék teljes hiánya, hanem az üzleti ismeretek nélkülözése lehetetlenné teszi a legkezdetlegesebb szövetkezet helyes és célirányos vezetését. Ily körülmények között aztán nem csoda, ha a szövetkezeti eszmét, ha nem is direkt visszaélések, de az egészségtelen, hiányos üzletvezetés alaposan diszkreditálták. Hogy mégis sikerült valamit megmenteni, azt kizárólag az 1918. évi XXIII. t.-c. által megalakult központi hitelszövetkezetnek és annak a körülménynek köszönhetjük, ugy nálunk is, bár a törvény minden segítsége nélkül megalakultak központok, melyek bizonyos befolyást biztosítottak a maguk részére tagjaikkal, az egyes szövetkezetekkel szemben.'*) De a központi hitelszövetkezet és egyéb központokban egyesitetteken kívül még számtalan olyan szövetkezet van, mely minden ellenőrzés és revizió nélkül üzérkedik tagjaival. A felügyelő-bizottság — hiszen a részvénytársaságnál látjuk — nem felelhet meg feladatának különösen nem a szövetkezeteknél, ahol a szükséges, törvény és kereskedelmi ismeretek teljes hiányát kell feltételeznünk, másrészt ahol a felügyelő-bizottsági tagok élethivatása a szakszerű és pontos revíziót lehetetlenné teszi. Emellett tudjuk, hogy a felügyelő-bizottsági tagok megválasztását az alárendelt ügyvezető-igazgató tartja kezében, ami egymaga lehetetlenné teszi minden szakszerű és alapos ellenőrzését. Ugy Németországban, mint Ausztriában az egész szövetkezeti ügykezelés szakszerű revizorok ellenőrzése alatt áll és pedig az igazgatóságtól teljesen független revizorok ellenőrzése alatt. A revizió nemcsak az igazgatást tartja számon, az igazgatóság ügyvezetését nemcsak számbeli adataival tartozik ellenőrizni, hanem hogy az ügyvezetés a szövetkezet hasznára és javára válik-e ? Tévedés ugyan, hogy a revíziót olyan panaceának tekintsük, mely minden visszaélést és mindent nehézséget megszüntetni képes lesz. *) „Hangya" „Keresztény Fogy. Szövetkezet".