Magyar jogi szemle, 1920 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 9. szám - Közjog - magánjog [2. r.]

534 a szabályozás mikéntje az idők folyamán ós a különböző népeknél nagyjában egyforma: a közérdeket védő alapviszony tényálladéka hivatalból teremtendő meg, a védelme is ennek az alapviszonynak hivatalból való....107 Ami az idők folyamán és a különböző népeknél nem egyforma az az érdek minősítése és közjogi vagy magánjogi szabályozás alá helyezése. A görögök pl. az ókorban közjogi szabályozás alá helyeztek olyan érdekeket, melyek ma nem állanak közjogi szabályozás alatt a rómaiak viszont magánjogi szabályozás alá helyeztek olyan érdekeket, melyek ma közjogi szabályozáiS alatt állanak. Ugyanez történt a középkorban: gondoljunk a hűbériség intézményére, vagy a kompenzációk rendszerére a középkori büntetőjogban.108 Hogy manapság valamely államban mi a közérdek, ezt megmondja a tételes jog azzal, hogy a különleges (közjogir szabályozást valamely érdekre vonatkoztatja. így áll elő „a tételes közérdek" mely adott esetben csak tételesen közérdek, valójában, elvileg pedig nem az.100 Hátha valamely érdekre (valamely érdeket védő alapviszonyra), nem rendelkezik világosan a tételes jog. Nem mondja meg, hogy vonatkoztatandók-e reája a különleges (közjogi) szabályok. Ilyenkor elvi szempontok szerint kell eldönteni, hogy az alapviszony által védett érdek közérdeke és hogy tehát a közjog szabályai vonatkoztatandók-e reája. IV. De melyek hát a közjog szabályai"?110 Ha azt mondom: közjogi szaljályok azok, melyek közérdekre (és a közéi" deket védő alap viszonyra) vonatkoznak és tovább igy beszé107 Különbségek azért itt is vannak. És itt más, ha azt kérdem, hogy milyen a szabályozás tételesen és ismét más, ha azt kérdem, hog> milyennek kellene lennie a szabá'yozásnak elvi alapon. 108 V. ö. Szászy-Schwartz, Parerga 35. lap: „Minthogy a felfogás arról, hogy mit tartunk az állam céljának az általános kultúrával együtt változik, világos, hogy a köz- és magánjog határa is történetileg ingadozik." Csakugyan: ... ha az anarchistáknak meggyőződése általánossá válna, hogy az emberek állam nélkül jobban boldogulhatnak: a közjog napjai is meg vo'nának számlálva." (u. o.) 10" .,Es kann auch e:n öffentliches Recht gebén, das dcm öffentlicheu Interessé zuwiderlauft und selbst auf eine diesbezügliche Intention der Rechtssetzenden Macht kommt es nicht an, den obwohl die Absicht deín Gemeininteresse zu dienen, gewöhn'ich vorhandcn sein wird, ist sie doch íür den Begriff des öffentl:chen Rechts so wenig orforderlieh wié fűiden Begriff des Rechts schlechthin." (Somló 000. lap.) 110 Somló igy különböztet: a promitliv és imperativ szabályok köz jogiak, az impcrativ-attrigutiv szabályok magánjogiak. És tehát közjogiak az olyan szabályok: „... die Verspreehensverpfliehtungen und dicsen entsprechende Vcrsprechensansprüchc setzen", továbbá: „die blos (primáre) Befehlsverpfliehtungen setzen...", m*g magánjogiak az olyan szabályok: „... die neben den primiiren Befehlsverpfliehtungen auch noch sekundiire Befehlsverpfliehtungen und diesen entsprechende Befehlsansprüche setzen ... (486. lap.)