Magyar jogi szemle, 1920 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1920 / 9. szám - Közjog - magánjog [2. r.]
535 lek: közérdek (közérdeket védő alapviszony), az, melyre közjogi szabályok vonatkoznak: ez idem per idein. Egyiket a másikból meghatározni nem lehet. Miről ismerni reá a közjogi szabályra. Néha a közjogi szabálynak külső ismérvei vannak. Pl. maga megmondja, hogy közjogi. Vagy benne van egy kimondottan közjogi kódexben,111 vagy azon a különleges módon jött létre, mely a közjogi szabály létrejöttére meg van állapitva pl. V3 többséggel. Legtöbbször azonban a közjogi szabálynak kűiső ismérvei nincsenek.112 Mibenlétét tekintve pedig minden szabály egyforma: hypothetikus parancs, ügy hogy ha megakarom tudni, hogy valamely szabály közjogi-e, a szabály tartalmára kell tekintenem, azt kell néznem, hogy mi van közelebbről a szabályban. Az állam alkotóelemeire, az állam területére, polgáraira, az államié, főhatalomra. ennek mikénti gyakorlására vonatkozó szabályok: közjogi szabályok. Ezeknek az összessége a szűkebb értelemben vett közjog, az u. n. államjog Tágabb értelemben ugyanis közjogiak a közigazgatási jogi, a pénzügyi jogi, a polgári perjogi és a büntetőjogi szabályok is. És éppen, mert hogy ilyen sokféle tartalmú jogszabály tartozik a közjogba: nem könnyű mindnyájára kiterjedő közös ismérveket adni. Az alapviszonyra közvetlenül vonatkozó közjogi szabálynak nincs is semmi különös ismérve. Különös ismérve van az alapviszonyra tovább vonatkozó közjogi szabálynak s ez áll abban, hogy az alapviszonyok tényálladékát hivatalból megteremífcefidőnek, az alapviszony védelmét hivatalból valónak mondja.113 Épen azért az ilyen szabályokra reámondhatom azt, hogy ,,tételes eligazítók" abban a kérdésben, hogy valatu Somló igy: „T)as Kennzeichen ... ist... die Vcrpflichtung oder die Berechtigung des cinen Rechtsuntcrgebcnen nicht blos gegenüber der Rechtsmacht, sondern auch gegenüber einem anderen Rechtsuntergebenen" ez volna ugyanis a magánjogi szabály ismertető jele. (486. lap.) Ez valójában az alanyokon való elválasztás: már pedig a jogviszony (jogKzabály) ilyen vagy olyan mivolta a prius, az alanynak ilyen vagy olyan mivolta a posterius. Ezért nem igazit el a következő sem: „die privatrechtlieben Normen ausser einer VerpíTebtung oder einer Bercehtigung gegenüber der Rechtsmácht auch nocb eine Verpílichtung und eine Berecbligung von Untergebenen gegeneinandern begründen, w&hrend die Normen des öffentlichen Kechts Verpflicbtungcn oder Bcwechtigungen von Untergebenen nur der Rechtsmacht gegenüber selzen." (487. lap.) "" Ez azonban nem biztos eligazitó. Közjogi kódexben van olykorolykor magánjogi szabály is és fordítva. 113 V. ö. Szászy-Sehwartz, Parerga 63. lap: „Min ösmerjük meg, hogy egy bizonyos jogrendszer egy bizonyos érdekkel, mint köz- vagy mint magánérdekkel bánik-e? vagyis ami ugyanazt jelenti: hogy a megfelelő jogszabály a közjog vagy a magánjog körében sorolandó-e? A legbiztosabb útmutatást é tekintetben az adja, hogy kire bizza a jog az illető érdekvédelem megvalósítását. Ha a közérdeket akarjti védeni, akkor az állam saját magának ... tartja fenti... hogy e szabályok megsértése esetében a szankcionális normákat foganatba tegye ..."