Magyar jogi szemle, 1920 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 9. szám - Közjog - magánjog [2. r.]

535 lek: közérdek (közérdeket védő alapviszony), az, melyre köz­jogi szabályok vonatkoznak: ez idem per idein. Egyiket a másikból meghatározni nem lehet. Miről ismerni reá a köz­jogi szabályra. Néha a közjogi szabálynak külső ismérvei vannak. Pl. maga megmondja, hogy közjogi. Vagy benne van egy kimondottan közjogi kódexben,111 vagy azon a különleges módon jött létre, mely a közjogi szabály létrejöttére meg van állapitva pl. V3 többséggel. Legtöbbször azonban a közjogi szabálynak kűiső ismérvei nincsenek.112 Mibenlétét tekintve pedig minden szabály egyforma: hypothetikus parancs, ügy hogy ha megakarom tudni, hogy valamely szabály közjogi-e, a szabály tartalmára kell tekintenem, azt kell néznem, hogy mi van közelebbről a szabályban. Az állam alkotóelemeire, az állam területére, polgáraira, az államié, főhatalomra. ennek mikénti gyakorlására vonatkozó szabályok: közjogi szabá­lyok. Ezeknek az összessége a szűkebb értelemben vett köz­jog, az u. n. államjog Tágabb értelemben ugyanis közjogiak a közigazgatási jogi, a pénzügyi jogi, a polgári perjogi és a büntetőjogi szabályok is. És éppen, mert hogy ilyen sok­féle tartalmú jogszabály tartozik a közjogba: nem könnyű mindnyájára kiterjedő közös ismérveket adni. Az alapvi­szonyra közvetlenül vonatkozó közjogi szabálynak nincs is semmi különös ismérve. Különös ismérve van az alapvi­szonyra tovább vonatkozó közjogi szabálynak s ez áll abban, hogy az alapviszonyok tényálladékát hivatalból megte­remífcefidőnek, az alapviszony védelmét hivatalból valónak mondja.113 Épen azért az ilyen szabályokra reámondhatom azt, hogy ,,tételes eligazítók" abban a kérdésben, hogy vala­tu Somló igy: „T)as Kennzeichen ... ist... die Vcrpflichtung oder die Berechtigung des cinen Rechtsuntcrgebcnen nicht blos gegenüber der Rechtsmacht, sondern auch gegenüber einem anderen Rechtsuntergebe­nen" ez volna ugyanis a magánjogi szabály ismertető jele. (486. lap.) Ez valójában az alanyokon való elválasztás: már pedig a jogviszony (jog­Kzabály) ilyen vagy olyan mivolta a prius, az alanynak ilyen vagy olyan mivolta a posterius. Ezért nem igazit el a következő sem: „die privatrecht­lieben Normen ausser einer VerpíTebtung oder einer Bercehtigung gegenüber der Rechtsmácht auch nocb eine Verpílichtung und eine Be­recbligung von Untergebenen gegeneinandern begründen, w&hrend die Normen des öffentlichen Kechts Verpflicbtungcn oder Bcwechtigungen von Untergebenen nur der Rechtsmacht gegenüber selzen." (487. lap.) "" Ez azonban nem biztos eligazitó. Közjogi kódexben van olykor­olykor magánjogi szabály is és fordítva. 113 V. ö. Szászy-Sehwartz, Parerga 63. lap: „Min ösmerjük meg, hogy egy bizonyos jogrendszer egy bizonyos érdekkel, mint köz- vagy mint magánérdekkel bánik-e? vagyis ami ugyanazt jelenti: hogy a megfelelő jogszabály a közjog vagy a magánjog körében sorolandó-e? A legbizto­sabb útmutatást é tekintetben az adja, hogy kire bizza a jog az illető érdekvédelem megvalósítását. Ha a közérdeket akarjti védeni, akkor az állam saját magának ... tartja fenti... hogy e szabályok megsértése ese­tében a szankcionális normákat foganatba tegye ..."

Next

/
Thumbnails
Contents