Magyar jogi szemle, 1920 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 9. szám - Közjog - magánjog [2. r.]

533 közérdek volna. Ilyenkor meg* kell állapitanom, hogy az alapviszony: közjogi. Közjogi dacára annak, hogy az általa védett érdek valójában nem közérdek. Közérdek az alapviszony tételesen, mert ezek a különleges szabályok vonatkoznak reája. Olyan szabályok vonatkoznak reája, melyek valóságos közérdeket védő jogviszonyra szoktak vonatkozni. De nem közjogi az alapviszony „elvilegesen", mert valójában elvileg nem közérdek az, amit védelmez, s igy nem lenne közjogivá teendő tételesen isem. Bizonyára valakinek ez az elvi megállapítása lehet téves. Lehet, hogy valójában az alap viszony által védett érdek mégis csak elvilegesen is közérdek.103 II. Csakugyan: közjog és magánjog elválaszthatók egymástól merőben tételes alapon, de elválaszthatók egymástól merőben elvi alapon. Más, ha azt kérdezem: mi valamely államban a tételes közjog, ismét más, ha azt kérdezem: mi a közjog merőben elvi alapon. Az egyik kérdés ez: mi az ami közjogivá volna teendő, ama különleges (a tényállás megteremtését meg a védelmet hivatalból valónak mondó ....) szabályok alá lenne vonandó; a másik kérdés pedig az: mi az, ami máris közjogivá tétetett valamely államban, ami máris ugy van szabályozva, hogy erre tekintettel (mert hogy a tényállás megteremtése meg a védelem hivatalból való) közjoginak minősithetem. A tételes közjog meg az elvileges közjog sehol sem vág össze. Minden állam tételes közjogában van olyan, ami elvi alapon nem lenne odavaló, s minden állani tételes közjogából hiányzik olyan, ami elvi alapon odavaló lenne. Oka ennek az, hogy a tételes szabályozásnál nem mindig az elvi szempontok irányadók. Sokszor célszerűségi szempontok, sokszor merő esetlegességek döntenek. Nagy kérdésekben és sokáig azonban az eltolódás nem lehetséges. Ha valamely társadalom azt tartja, hogy ennek a jogviszonynak közjogilag kell szabályozva lenni, ha kellő erősségű ez az akarata, átrántja a jogviszonyt a közjog világába és viszont: ha valamely társadalom azt tartja, hogy ennek a jogviszonynak magánjogilag kell szabályozva lenni, ha kellő erősségű ez az akarata, átrántja a jogviszony a magánjog világába. A szövegezett szabályoknak nagy erejük van. De a társadalomban igazán erősen élő jogérzetnek még nagyobb ereje van. III. A közérdeket védő alap viszony szabályozása, maga 106 A következő változatok lehetségesek: 1. az alapviszony clvilegesen is, tételesen is közjogi; 2. elvilegesen közjogi, de nem az tételesen; 3. fordítva: elvilegesen nem közjogi, de az tételesen; 4. se igy, se ugy nem közjogi. És amint valaki tévedhet, amikor valamely érdeket (s ennek alapján valamely alapviszonyt) elvilegesen mdnősit, éppen ugy tévedhet, amikor tételesen minősít. Az 1. és 4. alatti esethen a tételes jog megerősít ahbtth, hogy az elvi megállapítás helyes.