Magyar jogi szemle, 1920 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 9. szám - Közjog - magánjog [2. r.]

532 sértve. Ha ez is megsértetik, ügy további biztositó viszony születik meg. Amint nem minden magánjogi ugy nem minden közjogi alapviszony eliszegósével születik kereshetőség: igy nem minden közjogi viszony megy át az igényállapotba.103 B) Az elválasztás módja. í. Eddig azt vizsgáltuk, hogy mi alapon lehet egymástól elválasztani közjogot és magánjogot. A továbbiakban vizsgálni fogjuk azt, hogy a már ismert alapon miképen történik maga az elválasztás, hogy mi az elválasztás technikája. Valamely jogviszonyra megakarom állapitani, hogy közjogi-e vagy magánjogi. Mit teszek. Először is nézem, hogy vájjon közérdeket védelmez-e. Azt látom, hogy igen. A jogviszony által védett érdek csakugyan közérdek. Tovább vizsgálódom, hogy megtudjam, közérdek-e tételesen is a védett érdek. Ugy bánik-e el az érdeket védő jogviszonnyal (ezzel az alap viszonnyal) a jog, mint ahogy közérdeket védő jogviszonnyal (alapviszonnyal) elbánni szokott. Nevezetesen kutatom, hogy hivatalból valósitandó-e meg ennek a jogviszonynak (ennek az alapviszonynak) a tényálladéka, hivatalból való-e ennek a jogviszonynak (ennek az alapviszonynak) a védelme. Azt találom, hogy igen. Ennek alapján már most megállapitom, hogy ez a jogviszony, ez az alap viszony közjogi ... tételesen is.104 Hátha azt találom, hogy az alapviszony által védett érdek nem közérdek. Tovább vizsgálódva azonban azt látom, hogy ennek dacára hivatalból megvalósítandó az alapviszony tényálladéka, hogy ennek dacára hivatalból való az alapviszony védelme. Vagyis, hogy dacára annak, hogy az alapviszony által védett érdek nem közérdek, mégis ugy bánik el az alap viszonnyal a jog, mintha az általa védett érdek közérdek volna. Ugy szabályozza tovább az alapviszonyt (egészben vagy részben),105 mintha az általa védett érdek valójában 103 Különösen az állami élet magosabb nyilvánulásaiban nincsen kereshetőség. Sokszor maga az alapviszony sem jogi, hanem csupán morális. V. ö. Concha 241. 1. Vr ö. Goncha 57. §. az állam: morális, ethicu.s és jogiszabadságáról szóló igen nagy értékű fejtegetéseket. 104 Azon, hogy a kötelességek állanak a jogviszonyban az előtérben, nem lehet ráismerni a közjogi viszonyra. Ez t. i. éppen eredménye annak, hogy a jogviszony közjogi. 105 Van ugyanis akárhány eset, hogy a jog valamely alapviszonyt csak egyes vonatkozásokban utal közjogi szabály alá. Ilyenkor az alapviszony csakis ebben a vonatkozásban közjogi. Minél több közjogi szabály alá van utalva valamely alapviszony: annál inkább közjogi. Az alapviszony közjogi mivolta fokozatok kérdése. És valamely joganyagot aszerint osztunk a közjog vagy a magánjog világában, amint ez vagy az a sajátosság a túlnyomó benne. így az államjogol, a közigazgatási jogot, a büntetőjogot, a perjogot a közjog világába, a személyi jogot, a családi jogot a magánjog világába osztjuk. V. ö. Szászy-Schwartz, Parerga 38. lap.