Magyar jogi szemle, 1920 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 9. szám - Közjog - magánjog [2. r.]

531 kivül állók is. Csakugyan: amilyen értelemben kötelességek terhelik a közjogi jogviszony alanyát a felettes hatósággal szemben, ugyanazon értelemben kötelességek terhelik a magánjogi jogviszony alanyát a birósággal szemben. Annyi igaz csupán, hogy a közjogi jogviszony alanya, már a köteleniszegés előtt is jogviszonyban áll a felettes hatósággal, de .... másfélében, nem olyanban, mint amilyenben a kötelemszegéssel került. És amilyen számonkérő a közjog világában a felettes hatóság, olyan számonkérő a magánjog világában a bíróság. A különbség: hogy mig az hivatalból, ez kérelemre jár el. A közjogi jogviszonyban — befelé tekintve kötelességeket látok, ha arra tekintek, hogy a jogviszonyban cselekvő mind a két fél közérdeket szolgál, — kifelé tekintve isméfc csak kötelességeket látok azzal szemben aki ugyanezt az érdeket épen szolgálja. A magánjogi jogviszonyban befelé tekintve kötelességeket látok, ha arra tekintek, hogy a jogviszonyban cselekvő mind a két fél a másik érdekét is szolgálja, — kifelé tekintve ismét csak kötelességeket látok azzal szemben, ki ugyanezt az érdeket szolgálja.100 A befelé való kötelezettségeket az u. n. alapviszonyban, a kifelé való kötelezettségek az u. n. biztosító viszonyban feküsznek. A biztosító viszony az alapviszony elszegésével születik meg. XXVI. A magánjog világában az alapviszony elszegósével megszületik a kereshetőség a sértett javára Ez a magánjogi igény állapota.101A közjog világában az alapviszony elszegésével megszületik a kereshetőség az alapviszonyban álló másik, vagy valamely az alap viszonyon kivül álló javára, ki hivatalból jár el Ez a közjogi igény állapota.102 Ugy a magánjogi, mint a közjogi igény két jogviszonynak egyszerre való szemlélete: az egyik, az alapviszony már is meg van sértve, a másik most született biztosító viszony nincsen még meg10u Hogy mi adja ezeknek a cselekvéseknek a jogosultsági jellegét fentebb láttuk. 102 „Dass ... der Klageanspruch, dessen Vorhandensein nach einer verbreitelen Ansicht als ein Kennzeiehen des privátén subjeetiven Rechts angesehen wird, eigentlich einen zum privátén h'nzugefügten öffentlichen Anspruch (oder subjectives Recht) bedeutet, ist bereits erwáhnt worden." Somló 494. lap. 102 „... az állam érvényesiti az egyessel szemben jogát." De azért egyes jogából nem lesz kötelesség. V. ö. Coneha 242. lap. Az egyes jogosult és kötelezett. ITa az egyes kötelemszegővé lett, az állam azt számon kéri valamely szerve utján. „Privatreebtlicbe Normen nennen wir diejcnigen derén Übertretung für den in seincm Interessen Ver'e'.zten e'nen Frivatanspruch bervorruft. Im Gegensatz zu ihnen gebübren alle diejenigen Normen alléin dem öffentlieben Recbte an, derén Ver'etzung e:nen öffentlicb-reehtlichen Anspruch begründet." (Thon, Rechtsnorm und subj. Recht. 134.) Ám csakugyan: még mindig kérdés, hogy egy igény mikor magánjogi és mikor közjogi. (Somló 492. lap 1. jegyzet.) 3é*