Magyar jogi szemle, 1920 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 1. szám - A szövetkezetekről

41 részvényes az alakuló közgyűlésen meg nem jelenik, mégis tisztában lehet a legfőbb kérdésekkel. Szövetkezetnél — mint fentebb láttuk — sok esetben szintén fontos lehet a tagok száma, de különösen fontos a tagok felelőssége, a veszteség fedezése, esetleg utánfizetés stb. Nem inhumánus-e az a gyakorlat, mely a belépési nyilatkozatot (K. T. 224. §.) aláiró egyént az alapszabályok részletes ismerete nélkül pusztán az alakuló közgyűlésre tortént meghivása alapján az alakuló közgyűlés határozataihoz — tehát az alapszabályokhoz — hozzájárultnak tekinti akár volt előtte az aláírás idején tervezet, akár nem? akár olyan hiányos volt a tervezet, hogy az az alakítandó szövetkezet jogviszonyaira éppenséggel nem adott felvilágosítást.*) A 227. §. szerint a szövetkezet az alapszabályok bemutatásával egyidejűleg igazolni tartozik, hogy az alapszabályok az alakuló közgyűlés által megállapittaitak, s hogy az igazgatóság és felügyelő-bizottság megválasztatott. Nem kívánja tehát, miként a 159. §-nál, hogy a belépési nyilatkozatot aláírók az alakuló közgyűlésre meghivassanak. Nézetem szerint ebből világosan az az egyedüli helyes kövekeztetés, hogy csak az tekinthető tagnak, aki a belépési nyilatkozatot aláirta s az alakuló közgyűlésen résztvevén, kifejezetten elfogadta az alapszabályokat. Ezen szigorú, de helyes elv alól legfeljebb azt a kivételt engedhetnők meg, hogy aki a belépési nyilatkozatban az alapszabályokat, vagy legalább azoknak minden lényeges intézkedését elfogadta s amellett az alakuló közgyűlésre szabályszerűen meghivatott, a megalakuláshoz hozzájárultnak tekintendő, ha a közgyűlésen nem jelent meg. Emellett azonban meg kell engedni az aláírónak azt a jogot, hogy belépési nyilatkozatát a megalakulásig feltétlenül visszavonhassa. A megalakulásig azért, mert addig a tagok számával is, vagyis a szövetkezet erejével is tisztában lehet. Eddig olyan téren mozogtunk, melyen a birói gyakorlat helyes irányításával a legégetőbb bajok könnyűszerrel orvosolhatók, most olyan hiányra kell rámutatnunk, mely csak törvényhozási uton volna rendezhető, s mely nézetem szerint éppen olyan sürgős orvoslásra szorul, mint az imént tárgyalt kérdés. Ha az intézményt életképessé, használhatóvá kívánjuk tenni, — pedig ez elsőrangú szükség — meg kell kreálnunk az általános időszaki kényszerreviziót. Ismét csak rá kell mutatnunk K. T.-ünk azon hibás intézkedésére, hogy a kapitalisztikus társaságra vonatkozó rendel*) Curia : 22/99. 152/906. sz.