Magyar jogi szemle, 1920 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 1. szám - A szövetkezetekről

40 tudja Ítélni, hogy a társaság képes lesz-e a rendelkezésire bocsátott eszközökkel minden feltételnek megfelelni, úgyszintén bizonyos benne, hogy az alaptőke teljes biztosítása nélkül a társáság meg nem alakulhat Ezzel szemben a belépési nyilatkozat aláírója az aláírás alkalmával nem tudhatja, hogy heten lesznek-e tagok, vagy hétezren, a tagok száma pedig lehet oly fontos, mint a töke. A részvénytársaság alakításánál az aláírók előtt rendszerint közömbös, hogy ki adja a szükséges .tőkét, mert pecunia non olet, szövetkezetnél sok esetben fontos az együttműködésre utalt társtagok személyisége is. K. T.-ünk, mely evidensen a német és osztrák mintát vette át, alapítást és tervezetet nem is ismer. Így kommentálja ezt maga Apáthy, továbbá Neumann, Klupaty és Vályi, Nagy Ferenc az alapítás és tervezet szükségességét vitatja. Nagy Ferenc álláspontját annyiban magáévá tette a budapesti kir. ítélőtábla is, hogy a szövetkezet alapító által tervezet alapján is kialakittathatik, mely esetben az alapító jogosítva van az első igazgatóságot kinevezni. Nagy Ferenc egy helyen maga figyelmeztet, hogy a K. T-nek a részvénytársaságra vonatkozó utalásai gyakran kétségre adnak okot azoknak jelentősége és terjedelme iránt; gyakran mellékrendelkezésekre történik utalás, anélkül, hogy az azoknak feltételét képező főrendelkezések is idéztettek volna, sőt oly intézkedésekre is történik hivatkozás, melyek a szövetkezetekre egyenesen alkalmazhatlanok." Véleményének megerősítésére mégis azt hozza fel, hogy a 240. §. felhívja a 176—181. §§-kat és nem vette ki a különben igen tekintélyes 179. §-ának végpontját és hogy a 246. §-ban a 219. §-ra történik utalás, anélkül, hogy annak első pontját kivette volna. A tábla ugyanezen indokokat hozza fel az igazgatóság kinevezésére, megtoldva még azzal, hogy a 241. §-nak a 182—193. §§-ra utalásával a 183. §-ban az alapítók részére az első igazgatóság kinevezhetésének joga, amennyiben annak előfeltételei fennforognak, a szövetkezeteket illetőleg kifejezetten fenn van tartva. Elkerülte a tábla figyelmét, hogy a 241. §-ban a 182—193. §§-ban foglalt határozatok csak annyiban vannak fenntartva, amennyiben az igazgatóság választására (tehát nem kinevezésére is) vonatkoznak. Elképzelhető-e, hogy a törvény, amennyiben az alapítást mint külön jogi momentumot kívánta volna deklarálni (alakuló közgyűlés, az arra történt meghívás következménye stb.), a tervezet részletes tartalmát nem állapította volna meg? A részvénytársaság tervezete a részvényesnek jogviszonyát a társasághoz lényegében megállapítja, ugy, hogy ha a