Magyar jogi szemle, 1920 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 9. szám - A terror pszichológiája [1. r.]

fi 1.5 tudtak volna tapasztalaton nyugvó ós a reális igazságnak megfelelő választ adni. Ha figyelembe vesszük, hogy az első forradalom kitörésekor minaenki behódolt a forradalom terrorja* előtt, a legmagasabb állású és legelőkelőbb társadalmi környezetben ólt egyéntől kezdve le a társadalmi gépezet legapróbb szegecskéig; s ha emlékezünk reá, hogy a legfőbb hatóságok ép ugy hűségesküt tettek minden meggondolás nélkül a népköztársaságra, mint a legutolsó falusi bakter; s ha visszaemlékszünk arra, hogy az országgyűlés contra legem kimondta feloszlatását, a királyi csaiad pedig éjnek idején elmenekült, nem nehéz megállapítani hogy a terror éltető eleme a félelem minden fajtája és különösen annak legnagyobb foka: a r& mület Hangsúlyozom azonban, hogy a félelem és rémület csak egyik eleme a terrornak s a terror nem csupán a rémületet fejezi ki, hanem egy összetett pszichikai rendszert jelöl, meg, melyben a rémület is helyt foglal. A terror elnevezés, mint közismert dolog — a francia terreur, rémuralom megjelölésére szolgál, mely a girondisták bukásától s kivégeztetésétől (1793 ápril) Bobespierre bukásáig (1794 július 27.) tartott. Midőn tehát általánosságban terrorról szólunk, azon a rémuralom s vele kapcsolatos kollektív pszichikai folyamatok s tények értendők; — s nem csupán a terror alatt tartottak ijedelme és rémülete. Miután nem a kommunista terror történetét akarom megírni hanem általában a terror kollektív pszichológiai tárgyalását tűztem ki célul, nem a nálunk lefolyt kommunizmus terrorisztikus borzalmait s a.zok történelmi lefolyását ecsetelem, hanem ezekből csupán annyit illesztek be tanulmányom keretébe, amennyi a terror kollektív pszichológiai jelenségeinek megvilágításához szükséges. Mint emlitém, a terror pszichikai elemei közt nagy szerepet visz a rémület. Ha azonban az egész összetett lelki komplexumot elemezzük, a keletkezési 03 fejlődési sorrendet szem előtt tartva, a terror szintézisében következő elemeket találjuk: a) a terroristák célkitűzését; b) a rémitést; c) a félelmet minden fokozatban; d) engedelmeskedést és behódolást a megrémültek részéről. A célkitűzés a terror éltető eleme, szülő anyja mely azt létrehozza. Épen ez okból terror a terroristák célkitűzése nélkül el sem képzelhető. Minden terrorisztikus cselekménynél az az eh*i kérdés, hogy mit akarnak elérni, mily célra törek szenek. Cél nélkül logikátlan a terror, sőt több, értelmetlen, ész nélküli cselekvés.- Mert, ha a terror nem eszköz hanem cél, akkor a cél nélküli kegyetlenkedés, mint szadizmus a patológia körébe tartozik, A terrorisztikus megfélemlítés te 33*