Magyar jogi szemle, 1920 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 8. szám - A magyar büntetőjog tankönyve. Irta: dr. Angyal Pál egyetemi tanár. Első kötet. II. füzet. Athenaeum. 1920. Ára 50 K. Vargha Ferenc kuriai tanácselnök

510 A kir. Curia uj elnöke. Dr. Tőry Gusztáv — bár közvetlenül nem a gyakorlati birói pályáról — éppen a régi nagybirák erényeit bozza magával a legdíszesebb birói állásba: puritán jellemet, törhetetlen igazságszeretetet, az életnek és az annak viszonyait szabályozó jognak mélyreható leszűrt ismeretét s ezeknek a legnemesebb erkölcsi értékeknek általános elismeréséből fakadó nagy tekintélyt, amelyekre különösen a mai nehéz időkben van szükségünk, midőn bíróságainknak kiválóságát és a nagy világomlás közepette és csorbítatlan tekintélyét azért is őrizzük fokozott gonddal és féltékenységgel, mert tanujelei nemzeti kultúránk lelsőbbséges értékének, amelybe egy jobb jövő iránti megingathatatlan bizodalmunkat elsősorban alapítjuk. Ha valamikor, ugy most kell különösen helyénvalónak tekinteni az olyan választást, amely az egész igazságszolgáttatás értékére nézve szimbolikus jelentőségű, legdiszesebb birói méltóságba olyan férfiút juttatott, akinek neve az ország határain túlterjedő elismertségnek örvend s aki ugy jogászi, mint általános emberi kvalitásainál fogva hivatott és képes arra, hogy olyan belső tartalmat adjon állásának, amely megfelel annak a fénynek és méltóságnak, amelyet a kir. Curia elnöki tiszte viselőjének már önmagában is kölcsönöz. Az uj elnöknek sikerekben és érdemekben gazdag közpályája sokkal ismertebb, semhogy köztudomású nem volna a jog legkülönbözőbb területeit átfogó nagy tudása és emelkedett széles látóköre, a magyar igazságügy szolgálatában emberöltőt meghaladó idő alatt szerzett bőséges gyakorlati tapasztalatai, nagy emberismerete és egyéb kiváló adminisztratív képességei: mind olyan már kipróbált jelenségek, amelyeket uj állásában a köznek hasznára fog gyümölcsöztethetni. Az uj elnök állását magas kora ellenére is nagy munkabírásának teljében foglalja el s így bizton hisszük, hogy hosszú időkön át fogja az ez idő szerint különösen fontos tisztét betölthetni, mint valóban right man on the right place. Az angol szerzői és kiadói jog reformja. Az angol sziget-ország fejlett jogrendszere eléggé hathatós védelmében részesiti a szellemi tulajdont s kellően érvényesiti a kiadó jogait. A haladó idők fokozott kívánalmainak megfelelően azonban, miként nálunk, ugy Angolországban is, a szerző és kiadó közötti jogviszony minden tekintetben megnyugtató szabályozása végeit, rendszeres törvényhozási intézkedések a közeljövőben nem lesznek elkerülhetők. Ezúttal annak kimutatása a célunk, hogy az angol jog részint az 1911. évi Copy right Act szellemének megfelelően, részint pedig és főként az angol judikaturában a legújabb időkig kialakult álláspont szabta keretben miként kodifikálja a szerző és kiadó közötti jogviszonyt. Az angol bírósági gyakorlat ide vonatkozó döntéseinek leglényegesebb alapelveit legszabatosabban az Earl of Halsbury impozáns nagy munkája*) foglalta megfelelő rendszerbe. A mai angol jog szerint kiadó (publisher) az az egyén, aki egy művet (work) a közönség elé bocsát. Irodalmi műveknél a kiadó a közvetítő a közönség és a szerző között. Azt a jogi helyzetet, mely egy mű kiadása tekintetében a szerző és a kiadó között fennáll: a részükről megkötött szerződés határozza meg. Bizonyos esetekben a szerző csakis oly megállapodással lép jogviszonyba a kiadóval, hogy az a művet a könyvpiacra bocsássa; más esetekben a yzerződés arra irányul, hogy a kiadó megvásárolja a művet a szerzőtől, máskor meg a mű kiadására vonatkozó szerződés nem egyéb, mint a szerzőnek és kiadónak a mű közrebocsátásával járó közös haszonra való alkalmi egyesülése. A kifejlődött gyakorlat szerint a kiadói szerződésnek leghasználatosabb formája Angolországban is az, amely szerint a kiadó vállalkozik arra, hogy ő viseli a kiadással járó összes költségeket, beleértve a nyomás és hirdetés költségeit is és fizeti a szerzőnek akár a haszon bizonyos meghatározott hánya*) Earl of Halsbury: „The Laws of England" volume XXIII. London 1912.