Magyar jogi szemle, 1920 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 8. szám - A magyar büntetőjog tankönyve. Irta: dr. Angyal Pál egyetemi tanár. Első kötet. II. füzet. Athenaeum. 1920. Ára 50 K. Vargha Ferenc kuriai tanácselnök

509 szeretnék) a maga egy kulcsra járó gyarló cszejárásával elhitette önmagával, hogy a kriminalitás íorrása és egyetlen indoka a burzsuj társadalmi rend, vak utópizmusa pedig még abban a hitben is ringatja, hogy a szocializmus megvalósulása ezt a forrást egyszer és mindenkorra betömi, a földi paradicsomban nem kell semmiféle büntetőjog, se régi módi, se uj módi; nem kell különben a szocializmus megvalósításának ezen a második fokozatán, a kommunizmusban egyáltalán semmiféle jog, az nem is lesz állam, hanem az elvtársak önkéntes közreműködésén alapuló mintatársadalom. Sőt Schmidt Bichárd, aki a büntetőjogi reformtörekvéseket a különböző állambölcseleti felfogások s azokkal párhuzamosan futó idealtipikus politikai irányok szemszögéből vizsgálta, derék munkájában helyesen mutat rá, hogy a szocializmusnak szembe kell szállnia olyan irányzatokkal, amelyek a proletáriátusra nagy súllyal nehezedő arbitrárius rendszabályokkal dolgoznak. Még mindannyian emlékezünk a magyarországi elvtársak heves berzenkedésére a közveszélyes munkakerülőkről szóló 1913 : XXI. törvénycikkel szemben, mely a speciálprevenciós büntetőjognak lehetett volna az előfutára minálunk. Csak egyben találkoznak a mi házi modernistáink a szociális világrend kovácsaival: s ez mind a két irányzat abszolutisztikus vonása, amelyek az egyéniséget, aminek kultusza maradandó értékű vívmánya volt a XVIII. század forradalmának, a népboldogító szociális állam Minotaurus oltárán feláldozzák. Van azonban még egy érintkezési pont, ahol a radikális, kriminálpolitika a szociális forradalommal találkozhatik. A saját gyászos emlékezetű forradalmunkban, a lelkek általános megrendülésének idején érvényesülést talált minden hypermodern extravagáncia, ha beleillett a szocialista-kommunista irányzatba, ha nem. Nemcsak a futurista irodalmárok, hanem minden más széllel bélelt zsák is megtalálta a maga vörös foltját. Néhányan azok közül, akik a „diktatúra" alatt az aktiv közszolgálat keserves kenyerét voltunk kénytelenek enni, emlékezünk még az igazságügyi népbiztosságnál futkosó Sámsón-sörényes ifjú titánra, aki, boldogan mutogatta az egész anyagi és alaki büntetőjogot magában foglaló, 30 §-ból álló tervezetét. És a forradalmi törvényszéken, ahol a világ proletáriátusa nevében Cserny Jóska vágta ki füttyszóval a szentenciát, csudák-csudájára Kriminológiai laboratórium létezett, ahol „természettudományos" alapon álló nagyszakálu tudósok mikroszkóppal ós vérvizsgálattal „elemezték" a kriminalitás eudogén tényezőit. Mindezeket végig kellett gondolni az olaszországi büntetőjogi reform hirére. f Mert még soha sem volt ennyi okunk a megtorlás elvén alapuló büntetőrendszerhez ragaszkodni, mint most. A megtorló igazságszolgáltatás elvégezte a Horakles munkáját a haza megmentése körül, és kiáltson fehér terrort a tájékozatlanság, fújjanak kénköves lángot a rontás szellemei, a nemzeti irányú történetírás nem lesz fukar az elismerésben. A magyar pedig megtanulhatta, hogy neki a saját utjain kell járnia; az idegen áfium ellen fájó emlékű védőoltások oltalmazzák. Ezekután kiváncsian várjuk az olasz büntetőjogi reformbizottság munkálatait. Dr. ifj. Ruber József. Perjogi gyakorlat jegyzetekkel cimen dr. Kovács Marcel kir. kúriai birótól 48 oldalra terjedő füzet jelent meg, amely a polgári perrendtartásról szóló 1911: í. t. c. §-ainak sorrendjében haladva kimeritően ismerteti a vonatkozó birói gyakorlatot. A megjelent füzet az egész mű első részét öleli fel és a Pp. 1—72. §-aira vonatkozó birói gyakorlatot ismerteti. A füzet a Pesti Könyvnyomda Részvénytársaság kiadásában jelent meg és ára 17 korona. Kapható az összes biróságok kapusainál s a szerző azt 20 koronának lakására (Budapest, I. ker. Csaba xitca 7/c, II. em. 1.) előleges beküldése esetében postán ajánlva is megküldi.