Magyar jogi szemle, 1920 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 1. szám - Büntetőjogi feladatok a közel jövőben

26 váró sok és sürgős feladatokat. Számos, szerintem is fontos kérdést meg sem említhettem. De e sovány vázlat is igazolja, hogy a büntetőjog terén is — ha a háború'és a forradalmak pusztításait helyre akarjuk állitani — s az állami és társadalmi rendet biztosítani és fejleszteni kivánjuk, nincs más ut, mint visszatérni a háború előtti mérsékelt reformprogrammhoz, annak minél tökéletesebb megvalósításával vihetjük előre a büntetőjogot is a jobb és szebb jövő felé. Büntetőjogi feladatok a közel jövőben. Irta : Dr. Degré Miklós, Ítélőtáblai tanácselnök. Finkey Ferenc barátom tollából e címen megjelent, általam kéziratban áttanulmányozott fenti dolgozat késztet felszólalásra. Nem polemizálni kívánok. Ellenkezőleg. Előrebocsátom* hogy a nagyérdekü tanulrmurynak úgyszólván minden sorát aláírom. Inkább cikkíró kedves barátomnak szerény gondolatát továbbfüzni óhajtom s egy-két megoldásra váró további feladatra kívánok reámutatni. Kétségtelen, miszerint az anyagi büntetőjog terén vannak kérdések, melyek megalkotásával nem lehet az uj kódex megalkotásáig várni. Addig évek telhetnek el és fognak is eltelni. Azokkal az intézkedésekkel, miknek szükségességét a lefolyt események mutatták ki, addig várni nem lehel. Finkey egyik legsürgősebb feladat gyanánt a bolsevizmus elleni büntetőjogi harcot jelöli meg. Hogy a kommunista törekvésekkel szemben a B. T. K. elég védelmet nem nyújt, ezt a közelmúlt eseményei számszerűen beigazolták. De hogy a B. T. K. lázadási és izgatási fejezete sürgős átdolgozást igényel, ezzel már évek óta tisztában vagyunk. E fejezetek gyökeres átdolgozásának gondolata a háború második-harmadik évében merült fel. Az 1916. és 1917. évben történlek is ez irányban előkészületek és készültek törvénytervezetek. A következmények igazolták a felmerült tervet. Ha a bekövetkezett politikai események nem állottak volna útjában annak, hogy a terv megvalósuljon : meglehet, hogy ez sok tekintetben még irányt adott volna az eseményeknek. Ugy, hogy e kérdés rendezése egyik legsürgősebb feladat gyanánt jelentkezik. Hasonlóképpen foglalkozni kell a sztrájk kérdésével is. Ez tagadhatatlanul egyike a legkényesebb problémáknak, amelyet keztyüs kézzel kell kezelni, mert túlságos erély itt esetleg többet árt, mint használ. Másrészt azonban tenni kel-