Magyar jogi szemle, 1920 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 1. szám - Büntetőjogi feladataink a közel jövőben

20 tettek megbüntetése. Ezzel a kérdéssel azonban, arai részben a politikai tényezők, részben a helyreállított rendes büntetőbíróságok feladata, nem kívánok ezúttal foglalkozni. Tudományos szempontból elsősorban afelett lehet es kell elmélkednünk és eszmecserét indítanunk, hogy mily kilátásaink lehetnek általában a büntetőjog jövőjére, iámnak legközelebbi alakulására nézve s ebből folyólag mik lehelnek a legközelebbi törvényhozási teendőink a magyar büntetőjog megifjitása, felfrissítései érdekében. Kétségtelen, hogy az elmúlt öt év világrengető eseményei, amint minden téren, ugy a büntetőjogban is jelentős véleményváltozásokat idézlek elő. Sok illúziónk szertefoszlott. Az a nemes együttműködés, amit la Nemzetközi Büntetőjogi Egyesületben, á Nemzetközi Börtönügyi-, antropológiai- és patronágé-kongresszusokon az elméleti és gyakoriali büntetőjogászok részéről tapasztalhattunk, az bizony hosszú időre félbeszakadt. A középeurópai Bajtársi Szövetség is váratlanul összeomlott. Mindezeknek a büntetőjog közeli jövőjére, közös erővel való fejlesztésére esíalk sajnálatos és hátrányos kihatása lesz. Ennek dacára szilárd meggyőződésem, hogy a jövő még sem olyan sötét, hegy a felett kétségbe kellene és szabadna esnünk. A tényleg jogosult pesszimizmusnak nem szabad reakcionárius vagy retrográd lépéseikre ragadni bennünket. Annyi huisznunk lesz a sok szomorn változásból, hogy kissé reálisabbak leszünk számításainkban és terveinkben, az egyoldalú vagy kizárólagos idealizmussal fel kell hagynunk. De a haladási, a jobb jövő hitét nem szabad elejtenünk. Legfeljebb az fog bekövetkezni, hogy a büntetőjogban is az az átmeneti keserves korszak, amit a háború elején 1—2 évre becsültünk, valószínűleg egy-két évtizedig el fog hnz()dni. De elsősorban rajiunk áll, hogy ennek a szomorú átmeneti korszaknak a bajait is enyhítsük. Álljunk bátor lélekkel S törhetetlen kedvvel újból a munkába. Térjünk a jogfolytonosság aljára, vegyük elő a háború előtti büntetőjogi programmot s itt, a csendes alkotó munka terén lassanként újból találkozni fogunk a mostani ellenségeinkkel és a szélszukadt fegyvertársakkal is. A büntetőjog legközelebbi feladatai, a legégetőbb reformkérdések tekintetében, ha csak a legfőbbeket vesszük is sorra, az érdekközösség újból össze fogja hozni a külföldi és a hazai büntetőjogászokat. Az anyagi büntetőjog tekintetében a világluVboru kitörése idején az összes nyugateurópai államokban és hazánkban is gyökeres reformok, illetőleg teljesen uj Büntetőtörvénykönvvek alkotása volt napirenden. A négy évtizedes irodalmi harc a klasszikus büntetőjogi iskola és a modern kriminológiai irányok között a világháború előtti években, lehet mondani, nyugvópontra jutott. Mindenütt győzlek a mérsékelt reformerek, akik a higgadt középutat követték. így őrlődött ki az a mérsékelt reformprogramra, mely a régi kipróbált alapokon akar továbbépíteni, az igazságos megtorlás elvét összeköti a társadalom hathatósabb védelmének követelményeivel, a bűntettesek különböző osztályai