Magyar jogi szemle, 1920 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 1. szám - A királyválasztás joga

13 közös (azonos) uralkodó alatt állanak; feloszt hálátlanul elválaszthatatlanul együtt birtoklandók. Az indivisibilis és inseparabilis együtt birtoklás nemcsak mint feltétlen és elengedhetetlen kellék, postulatum, de egyenesen valóságos feliételkép van itt megálllapitva.*) E feltételnek' bárminő okból bekövetkezett lehetetlensége ipso facto az egész Habsburg-ház vagyis a jogosított mindhárom ágh< tartozók jogát mégszünteti a magyar koronára. Ausztria bekövetkezett megsemmisülése mint ténybeli, sőt immáron jogi állapot, az elengedhetetlen feltétel, az elengedhetetlen törvénybeli követelmény valósulását lehetetlenm tette^ igy azon követelményhez kötött trónöröklési, illetve írónmegtartási jogot tehát megszüntette. Az együtt birtoklás, melyre a jog irányult megadatott és szorítkozott, nincs többi. Magyarország trónjának külön öröklését és külön birtoklását 1 biztositá, nem engedte meg a pragmatica sanctio. Őseink léhát az ausztriai uralomtól eleső Habsburgoknak nem akarták felajánlani, biztosítani a magyar koronát. Az osztráknémet köztársaság létesülte s a többi örökös tartományoknál más államiságokhoz csatolása a Habsburg-házra nézve egyben a főcélt, a viszonos védelmi kötelezettség teljesítését ik lehtetlenné tette s Magyarországot külső biztonságában lény n kárositotta. Az osztrák ház trónra emelésének s a trónöröklési jog megállapításának s fenntartásának legfőbb indoka és létesülési alapja megdőlt. Megáll tehát a törvénymagyarázat, mely szerint a Habsburgok igénye Magyarország királyi trónjára az osztrák császárság megszűntével éíeny szett. A magyar birodalom törvényében szuverén módon lcfc teteit akarat ez. Más felfogás lehetőségét és bizonyos mérték nlauzibilissá tehető voltát nehéz méltatni. Az a nézet jogilag * bajosan védhető, hogy a fentebb áll álunk levont konzekvencia azért nem találna, mert a jogosított Habsburg-házra néz\ az együtt birtoklásnak és a viszonos védelmi kötelesség teljesítésének lehetetlenséget ,,vis major" okozta, t. i. a vesztett háborúk és forradalmak ; holott a magyar trónra való igém csak akkor szűnt volna meg, ha az uralkodó, illetve a királyi család önkéntes és szabad közreműködése, elhatározása avagy éppen vétkes mulasztása okozta volna a pracmatica sanctio emiitett követelményeinek lehetetlenné váltát, pl. hn az uralkodó király lemondott volna osztrák császári trónjáról vagy császári minőségben szentesitett volna egy törvényt., mely az együttes birtoklás szükségét megszüntette volna sth. *) Az idézett szakasz másodili bekezdése erre a kikötésre, mint „fel. tételre" utal az „is" szócska által.