Magyar jogi szemle, 1920 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 3. szám - A régi perek

146 azokra a perekre telt a törvény (1912 : LIV. t.-c. 60. §.) kivételt, amelyekben a járásbíróság a polgári perrendtartás életbeléptekor az Ítélethozatalt megelőző tárgyalást befejezte, azt rendelvén, hogy ezekben a perekben a további eljárásokra — ideértve a fellebbviteli is — a korábbi eljárási szabályokai kell alkalmazni, mert az Ítélet fellebbezhetősége és a fellebbviteli eljárás az uj perrendtartás szerint több tekintetben eltér a korábbi törvénytől (1893 : XVIII. t.-c.) és igy a fellebbviteli szakban az Üj eljárás alkalmazása csak részletes és mégsem mindig kielégitő átmeneti szabályok mellett lett volna lehetséges, amelyek az uj perrendtartás életbeléptetését a gyakorlatban csak bonyolították és megnehezítették volna. A megoldásnak ez ellen a módja ellen sem a törvény előkészítése közben nem tettek erősebb ellenvetést, sem a törvény életbelépése után nem merült fel panasz. Sokkal nehezebb volt az átmenet szabályozása a törvényszékek előtt folyamatban volt. u. n. rendes pereket illetőleg. Az életbeléptetési törvény előkészítése közben több oldalról nyilvánult meg az a kívánság, hogy ezekben a perekben is, ugy, mint a sommás perekben, az uj eljárási szabályokat kelljen alkalmazni és többféle tervezet is készült, amely az eljárásnak az egyes szakai szerint az uj perrendtartás szalDályai értelmében történt folytatását tervezte. Ez a kívánság azonban alapos megfontolás és többszöri tanácskozás után nem teljesült. Már a Plósz Sándortól készített előadói tervezet (Igazságügyi Javaslatok Tára, V. évf. 2. sz.) is arra az álláspontra helyezkedett, hogy a törvényszékek előtt a polgári perrendtartás életbelépte előtt folyamatba tett u. n. rendes perekben a korábbi szabályok értelmében kell eljárni; mihez képest, ha a keresetlevelet a polgári perrendtartás életbelépte előtt adták le, az egész pert a korábbi eljárási szabályok szerint kell lebonyolítani, nemcsak az első, hanem a fellebbviteli fokon is. Jól tudta a tervezet, — amint erről az indokolás is számot ad, — hogy ez a rendelkezés az uj polgári perrendtartás kizárólagos alkalmazásának időpontját kitolja, a régi peres eljárás szabályai az ügyek egy részében esetleg még évek multán is alkalmazandók lesznek és hogy az átmeneti állapotnak ez a hosszú tartama kétségtelenül nem kívánatos. Mindezeket a tekinteteket háttérbe szorította azonban azoknak a nehézségeknek a megfontolása, amelyekkel az uj perrendtartás alkalmazása a folyamatban levő perekben járna. A feleket ugyanis a periratokban tett nyilatkozataik már kötik, az egyik fél a másiknak a beismeréséből vagy a nyilatkozat elmulasztásából mái" jogot szerzett, amely jogtól őt az eljárás átalakításával megfosztani nem lenne méltányos. Egik-másik per már közel van a rendes eljárás szerinti befejezéséhez és ily pereknek a szóbeli