Magyar jogi szemle, 1920 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 3. szám - A régi perek

145 Az izgatásoknak ezen kaleidoszkópszerü változatosságában hasonló tarkabarkaságát látjuk a célkitűzéseknek is. Igen érdekes és tanulságos volna e téren a teleológiai vizsgálódás, ezt azonban, mint nem szorosan tárgyunkra tartozót mellőzve, morális és jogi értékelés látószögietéből az izgatók célkitűzésének meggyőződésszerüségével és őszinteségével foglalkozzon csupán az izgatás pszichikai elemzésénél, mely szoros összefüggésben áll az izgatás büntetőjogi értékelésével. Az kétségtelen, hogy formailag az izgató mindig uev viselkedik közönsége előtt, mintha a kitűzött cél egyéniségének mélységéből bonlakozott volna ki, mintha a tőle hirdetett eszmék és érzések legszilárdabb meggyőződései volnának. A forma és lényeg, a látszat és valóság közt azonban legtöbbször feneketlen örvény tátong. Szabályként állithatjuk fel, hogy minél inkább közeledik az izgatás a tiszta értelmi, tudományos tartalomhoz, annál nagyobb harmónia van az izgatás külső megjelenése s az izgató meggyőződése közt. Egy fizikus, kémikus, vegyész, orvos, biológus stb. ha uj igazságra bukkan, melynek helyessége a tudomány módszerei s annak mai állása szerint kétségtelen, teljes meggyőződéssel hirdeti tanait, csinál annak propagandát s izgat igazsága mellett. A tudós meggyőződése és az izgatás külső megjelenése, mint két egyenlő nagyságú kör födi egymást. (F olytatasa következik.) A régi perek, Irta: Dr. Térfy Gyula, curiai tanácselnök. A polgári perrendtartás életbeléptetésével kapcsolatban rendelkeznie kellett a törvénynek arról a fontos kérdésről is, hogy mi történjék azokkal a perekkel, amelyeket az uj perrendtartás folyamatban talált. Ennek a kérdésnek a megoldása a sommás pereket illetőleg nem volt nehéz ; sommás perekben az uj perrendtartás előtti, az 1893 : XVIII. törvénycikkben szabályozott elsőbirósági eljárás alig tért el az uj polgári perrendtartásban szabályozott elsőbirósági eljárástól, ugy hogy a járásbiróság előtt folyamatban volt sommás pereket az eljárás bármely szakában folytatni lehetett az uj eljárási szabályok szerint- Természetes megoldás volt tehát az, hogy a polgári perrendtartás életbelépésekor folyamatban volt járásbirósági perekben a további eljárásra a polgári perrendtartásnak a szabályait kell alkalmazni (1912 : LIV. t.-c. 59. §.). Ez alól a szabály alól csak Magyar Jogi Szemle. 10