Magyar jogi szemle, 1920 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 3. szám - Nemzetgyűlés

135 rendes törvényeinktől, megváltoztatásukhoz sem uj nemzetgyűlés összehívása, sem uj országgyűlés vagy népszavazás rendelése, de még csak bizonyos szigorúbba alakiságok betartása (1871. német alkotmány 78. §-a, a 1867. évi osztrák alkotmány 15. §-a, 1901. évi szerb alkotmány 103. §-a, 1876. évi török alkotmány 116. §-a) sem lesz szükséges, hanem a törvényhozás rendes utján lesznek hatályon kivül helyezhetők vagy módosíthatók. Vagyis a nemzetgyűlés nem állandósítani kívánt intézmény a történeti magyar alkotmány keretében, hanem ideiglenes kisegítő eszköz az államhatalom eddigi legfőbb szerveinek működésében beállott akadályokra-való tekintettel addig az időpontig, amig az államhatalomnak a változott viszonyokhoz mérten ujjáalkotandó szervei működésüket ismét megkezdhetik. A nemzetgyűlés nem fog uj irott alkotmányt adni a magyar nemzetnek, hanem az államhatalomnak működésében megzavart és az uj viszonyokhoz többé nem illő szervezetét fogja á nemzet akaratának megfelelően módosítani és mihelyt ez a módosítás megtörtónt olyan módon, hogy az államhatalom ujjáalkotolt szervei: király és országgyűlés ismét fölvehetik alkotmányos működésüket, a nemzetgyűlés tulajdonképpeni hivatását az alkotmányi törvényhozás terén befejezte és a törvényhozás további teendőit a törvényhozás rendes szerveinek adhatja át. Az 5984/1919. M. E. számú rendelet 2 évre tervezte a nemzetgyűlés időtartamát, de egyúttal megállapította, hogy a nemzetgyűlés ezen időpont előtt is föloszlathatja magát. A gyakorlati élet követelményei fogják megállapítani, hogy mikor érkezett el az államhatalmak normális működésének az időpontja. Bár a nemzetgyűlés kivételesnek tervezett intézménye a magyar alkotmány eddigi rendszerével szemben kétségtelenül eltérést jelent, a nemzetgyűlésnek igyekeznie kell kivételes jellege dacára is alkalmazkodni a magyar alkotmány történetileg bevált és a mai kor követelményeinek is megfelelg intézményeihez és mindent meg kell tennie abban az irányban, hogy a jogfolytonosság minél kisebb megrázkódással legyen helyreállítható. Magára a nemzetgyűlésre nézve az első törvényjavaslat négy rendelkezést tartalmaz. Elsősorban jóváhagyja azon kormányrendeleteket, amelyek alapján a nemzetgyűlés összeült. Másodsorban az így összeült nemzetgyűlést az állam törvényes képviseletének nyilvánítja. Harmadszor kimondja, hogy a nemzetgyűlés a törvényhozás egyedüli szerve. És végre negyedszer a nemzetgyűlés és tagjai jogállását büntetőjogi védelem és a mentelmi jog szempontjából az országgyűlés és tagjai jogállásával teszi egyenlővé.