Magyar jogi szemle, 1920 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 3. szám - Nemzetgyűlés

134 5988/1919. M. E. számú rendeletekkel intézkedett egyúttal a nemzetgyűlési választások napjának, a választókerületeknek és a nemzetgyűlés időtartamának megállapítása, a nemzetgyűlési választói jog, az összeférhetetlenségnek a nemzetgyűlési tagokra vonatkozó szabályozása, a nemzetgyűlési választók névjegyzékének elkészítése és a szavazóigazolványok kiállítása, végre a nemzetgyűlés tagjainak választása tárgyában. Ezeket a rendeleteket a választás napjának 1920. évi január hó 25-ére való áthelyezése mellett az 1919. évi november hó 24. napján Huszár Károly elnöklése alatt megalakult uj ideiglenes magyar kormány a 6179/1919. M. E. számú rendelettel annál inkább fenntartotta, mert a békekonferencia legfőbb tanácsának teljhatalmú megbízottja: George R. Clerk a választások haladéktalan megtartását a kormány elismerésének föltételéül kötötte ki és z ezen választásokból létrejövő nemzetgyűlést az egész magyar nemzet törvényes akaratának kifejezőjéül ismerte el. A nemzet képviselete : a nemzetgyűlés átmenetileg a tőrvényhozás másik házának: a főrendiháznak alkotmányos közreműködését nélkülözni lesz kénytelen, ami azonban nem jelenti az eddigi kétkamarásrendszer végleges feladását. Az általános választói jog alapján megválasztott alsóház mellett a felsőházra, mint mérséklő és kiegyenlítő tényezőre feltétlenül szükség van, azonban a mi főrendiházunk ezt a hivatását csak oly átszervezés esetén képes betölteni, amely veszendőbe ment tekintélyét arra méltó elemek bevonása és a tisztán születési és vagyoni jogcím háttérbe szorítása által ismét biztosítja. Általában a nemzetgyűlés nem lesz uj intézmény alkotmányunk rendszerében oly értelemben, hogy ezentúl bizonyos alkotmányos fontosságú kérdésekben mindig csak a törvényhozás rendes szerveitől különböző nemzetgyűlés lehet hivatva határozni és hogy ennek a nemzetgyűlésnek határozatait, mint a közönséges törvényektől megkülönböztetett alaptörvényeket ismét csak külön összehívandó nemzetgyűlés lenne jogosult megváltoztatni. Az alkotmányozó nemzetgyűlésnek ilven, az 1893. évi bolgár és 1864. évi görög alkotmányban elfogadott intézménye a magyar alkotmány rendszerétől mindig idegen volt. Ez a nemzetgyűlés nem uj alkotmány kidolgozására, hanem az alkotmányos főhatalmak gyakorlásában beállott akadályok elhárítására és az alkotmánvossás helyreállítására jött össze. Feladata nemcsak az alkotmányt érintő törr vények hozatala (mint az alkotmányozó nemzetavülésé), hanem a törvényhozás rendes teendőinek bizonvos időn (2 éven) át való folyamatos ellátása. Az áltpla hozott törvénvek formailag semmivel sem lesznek megkülönböztetve eddigi és ezutáni